Jelentősen szigorodtak a lakóházak közös tulajdonú helyiségeire vonatkozó tűzvédelmi szabályok, egy rossz helyre felszerelt virágtartó vagy a szabad mozgást akadályozó ajtórács miatt akár százezer forintot is fizethet a társasház. Érdemes komolyan venni a rendelkezések betartását, az ellenőrzést végző katasztrófavédelmi hatóság ugyanis a szabálytalanság észlelése esetén mérlegelés nélkül köteles kiróni a bírságot.
Szinte nincs olyan társasház, ahol a függőfolyosókon és a lépcsőházban ne lennének virágok, esetleg néhány apróbb szekrény vagy székek. Gyakoriak a rácsok is, a lakók biztonságuk érdekében előszeretettel zárják le a lakásukhoz vezető közös tulajdonú épületrészeket. Ami évtizedekig természetes volt, ma már nem biztos, hogy megengedett, a legújabb tűzvédelmi szabályok értelmében ugyanis a menekülő útvonalakon, illetve a tűzoltók felvonulási területein tilos idegen tárgyakat elhelyezni. A rendelkezéseket megszegő társasház komoly bírságra számíthat, az eljáró hatóság ugyanis mérlegelés nélkül azonnal büntet: nincs türelmi idő, vagy figyelmeztetés, a bírság pedig a szabálytalanságoktól függően a milliós nagyságrendet is elérheti.
De lássuk, pontosan mit és hol tiltanak a tűzvédelmi szabályok.
Menekülési útvonalnak minősülnek a lakóház közös használatú folyosói, a lépcsők, a lépcsőpihenők, az átjárók és közlekedők, ezeket a tűzoltók mozgása érdekében semmilyen formában nem szabad elzárni vagy egy méteresnél keskenyebbre leszűkíteni. Ugyanez a szabály vonatkozik a hő- és füstelvezetést, légutánpótlást biztosító nyílászárók megközelítésére is.
Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy a járófelületet, illetve a padlótól mért 1,95 méter magasságig a falat is szabadon kell hagyni. Virágtartót csak akkor lehet elhelyezni, ha ez nem szűkíti le a menekülő utat. Ennek az az oka, hogy tűz esetén a gomolygó füstben, a mentést végzők könnyen beleütközhetnek egy szemmagasságban a falból kilógó kaspóba vagy áteshetnek a folyosóra kirakott cipős szekrényen. Mindebből az következik, hogy a megközelítési útvonalakon kívül, továbbá a közlekedők azon területein, ahol menekülés nem történik, (pl.: zsákfolyosó végében) növény, babakocsi, kerékpár, ezekhez hasonló egyéb nem éghető tárgyak, lakásbejárat előtt lábtörlő, a menekülési útvonal padlósíkjától mérve legalább 1,95 m magasságban elhelyezett növény a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhető, ha az elhelyezett anyagok, nem nehezítik a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek észlelését, működtetését.
A tűzvédelmi hatóság azonban nem engedélyezi a menekülési útvonal leszűkítését, éghető anyag tárolását, abban az esetben, ha emiatt nem tartható a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség, az elhelyezni kívánt tárgy tárolásra szolgál, tűzet idézheti elő (pl. hűtőszekrény), illetve nehezíti a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek észlelését, működtetését, elmozdulása akadályozná a kiürítést, a tűzoltói beavatkozást.
Szintén a hatékony személy- és vagyonmentés érdekében a folyosókon csak úgy szabad rácsos lezárást létesíteni, hogy az ne akadályozza a fali tűzcsapok és porral oltók, a szárazfelszálló vezetékek és a füstelvezetőként működő, illetve a légutánpótlást biztosító nyílászárók megközelítését, valamint használatát. Akkor is szabálytalan a rács elhelyezése, ha kinyitva zavarja a közlekedést, rálóg a lépcsőpihenőre, illetve akadályozza a liftajtó vagy más bejárati ajtó kinyitását. Viszont vagyonvédelmi rácsos lezárás engedély nélkül, közvetlenül elhelyezhető a lakásbejárat előtt.
A 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet kimondja, hogy a szabályok megszegése tűzvédelmi bírságot von maga után, ennek mértéke a menekülésre szolgáló kijárat egy méter alá szűkítése esetében 60-100 ezer forint kijáratonként, ami akár a háromszorosára is emelkedhet, ha az akadályt önerőből nem lehet eltávolítani. Amennyiben a menekülő utakon engedély nélkül kihelyezett éghető anyagok vannak, közlekedőnként 60-100 ezer forintot fizethet a társasház.
Ami a padlást illeti, itt éghető anyagot csak úgy lehet tárolni, hogy ne akadályozza a tetőszerkezet és a kémények elérését, egyúttal könnyen eltávolítható legyen. Tetőtérben, szuterénben és pincében az úgynevezett „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok – oldószeres festék, lakk, benzin és éghető gázok – egyáltalán nem tárolhatók. Ehhez hasonlóan garázsban és gépjárműtárolóban éghető folyadékot és gázt tilos raktározni.
Bár gyakorta előfordul, a személygépkocsik és az 50 cm3 feletti motorkerékpárok kapualjban parkoltatása szigorúan tilos, ahogyan az udvarba is csak úgy akkor szabad beállni, ha a jármű legalább két méter távolságra van a menekítésre szolgáló falnyílás – ajtó, ablak – függőleges síkjától. Lakóépületen belül ezek a gépjárművek kizárólag erre a célra épített és engedélyezett gépjárműtároló helyiségben tarthatók.Más szabályok vonatkoznak ugyanakkor a gázüzemű autókra: a cseppfolyós üzemanyaggal működő gépjárművek a biztonsági szeleppel felszerelt járművek kivételével nem parkolhatnak talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas tárolókban, aknával, vízzár nélküli csatornaszemmel vagy pincelejárattal ellátott garázsban és olyan járműtárolóban, amelyből egy másik, nem megfelelően szellőző helyiség is nyílik.
Sűrített földgáz üzemű járművel tilos beállni tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó, zárt, át nem szellőzött terekben, illetve ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított.
A tűzvédelmi hatóság a balesetek megelőzése érdekében ezúton is kéri a lakókat, hogy a kapcsolattartás a társasház részéről a közös képviselő által történjen, mivel a hatályos jogszabályok értelmében a lakóépületek közös képviseletét ellátó személy rendelkezik ügyintézési jogosultsággal.
Az I., II., III., XII. kerület területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége (1035 Budapest, Vihar u. 3.) az illetékességgel rendelkező, első fokú tűzvédelmi hatóság.
Forrás: www.budavar.hu
