Lassan nemcsak a családi házaknál bevett dolog a napenergia hasznosítása, de a társasházakon is egyre többször látni környezetbarát napcsapdákat. Napelem vagy napkollektor, melyiket válassza „zöldre” fogékony lakóközösségünk? A két meghatározó technológia közötti különbségről Varga Pált, a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesülete (MÉGNAP) elnökét kérdeztük.
Magyarországon a napsütéses órák száma viszonylag állandó, 1 900-2 200 óra egy évben. E tekintetben adottságaink ugyan elmaradnak a dél-európai államok lehetőségeitől, de például a tőlünk északabbra fekvő Németországhoz képest mintegy 20%-kal jobbak. Érdekességképp: idén nyáron többször is volt olyan nap, amikor a németek a teljes elektromosenergia-szükségletük 40%-át napenergiából fedezték.
A napenergia-hasznosításra tervezett rendszerek hazai terjedését, nyilvánvaló előnyeik ellenére, nagyrészt anyagi okok nehezítik. Ugyanakkor jó hír az effajta rendszerek kiépítésében gondolkodó közösségeknek, hogy az utóbbi néhány évben jelentősen csökkent az ún. szoláris technológiák ára.
Miben tér el egymástól a két megoldás?
Először is különbséget kell tenni napelem és napkollektor között. Igaz, mindkettő a nap erejét fogja munkára, de más-más módon járulnak hozzá az energiaspóroláshoz.
A napkollektorok hőenergiává alakítják át a napsugarakat, az ingatlanok melegvíz-ellátását, valamint esetenként a fűtés-kiegészítést hivatottak ellátni. Társasházaknál elsősorban a használati meleg víz előállításában játszanak szerepet, hiszen mondjuk a távhővel előállított meleg víz 50-60%-át lehet velük éves szinten kiváltani.
Ezzel szemben a napelemek villamos árammá alakítják a nap energiáját, így a közös használatú helyiségek, lépcsőházak áramdíját, illetve a liftek és szellőzők üzemeltetési költségeit lehet csökkenteni általuk.
– A napelemek felfutása csak az utóbbi néhány évben indult el látványosan. Ennek oka az, hogy egy ilyen beruházás korábban igencsak drágának számított. Az utóbbi 4-5 évben nemcsak az áruk csökkent jelentősen, de a választék is bővült – jegyezte meg Varga Pál.
A MÉGNAP elnöke a Házfórumnak azt is elmondta, hogy tapasztalatai szerint ma még inkább a napkollektoros technika az elterjedtebb, hiszen a meleg víz napenergiával történő előállításával lényegesen több költséget lehet megtakarítani, ugyanis egy társasház számára jelentősebb költséget képvisel a meleg víz előállítása, mint a közös villamosenergia-fogyasztás.
Mennyibe kerül, és mennyi idő alatt térül meg?
A napelemes rendszerek kiépítése egyszerűbb és olcsóbb, mint a napkollektoroké. A közös villamosenergia-fogyasztás mennyiségétől függően általában 2-5 millió forintos beruházást jelentenek. A megtérülési idő (állami támogatás nélkül, a jelenlegi energiaárak mellett) 10-12 év, vagyis az általánosan nyújtott 20-25 éves teljesítménygarancia-idő fele. A napelemeket nagyjából egy hét alatt fel lehet szereltetni, viszont használatukat engedélyeztetni kell az áramszolgáltatónál, ami akár hónapokat is igénybe vehet.
A napkollektoros rendszerek kiépítése drágább, de segítségükkel több energiát lehet kipótolni. Egy-egy ilyen beruházás ára lakásonként átlagosan 3-400 ezer forintba kerül, a végső összeg pedig a 10 millió forintos nagyságrendet is elérheti.
– Mivel a napkollektoros beruházások jóval drágábbak, mint a napelemesek, ezért ezeket többnyire csak valamilyen pályázati támogatással tudják megvalósítani. A megtérülés is hosszabb ideig tart, támogatás nélkül csak 15-20 év alatt jönne vissza az áruk – hangsúlyozta Varga Pál. (A kapcsolódó állami támogatásokat illetően az ÉMI honlapját célszerű figyelni – a Szerk.)
Ráadásul a napkollektorok telepítése is bonyolultabb. Egy nagyobb társasház esetében akár egy hónapot is igénybe vehet, hiszen a kollektorok felszerelése mellett ki kell alakítani a gépészetet is, amelyet aztán csatlakoztatnak a ház hőközpontjához. A napkollektorokhoz nincs szükség hatósági engedélyre, bár Varga Pál szerint ajánlatos egyeztetni a közműszolgáltatóval.
Végül is mi éri meg jobban?
A szakember úgy látja, a napelemek elterjedését nagyban segíti a kötelező átvételi rendszer is, amely szerint a ún. háztartási méretű kiserőművek (50 kVA csatlakozási teljesítményig) termelte áramot a szolgáltatónak át kell vennie. Így akár egy teljes éves villamosenergia-fogyasztást is ki lehet váltani a napelemekkel, hiszen a nyáron keletkezett többletet először visszatáplálják a hálózatba, míg télen – amikor kevesebbet süt a nap – a társasház tulajdonképpen a korábban előállított energiát fogyaszthatja el. Az áramszolgáltatóval így egyfajta „szaldós” elszámolást lehet kötni. A fogyasztást és a visszatáplálást is egy villanyóra méri, és nem forintban, hanem kilowattban történik meg az elszámolás.
Amennyiben a társasház több energiát állít elő, mint amire szüksége van, akkor azt le is számlázhatja az energiaszolgáltatónak. Varga Pál szerint ugyanakkor ezt az elszámolást nem érdemes választani, mert így kevesebbet kapnak vissza a lakók (a felszámított rendszerhasználati díj miatt hozzávetőleg csak a felét, azaz kilowattonként nagyjából 21 forintot).
De nemcsak a napelemeknek, a napkollektoroknak is lehetnek elszámolással összefüggő hátrányai. – A távhőrendszer a téli, nagyobb hőigényre lett kialakítva, nyáron rossz kihasználtsággal működik. Amikor napkollektort telepítünk, még tovább romolhat a kihasználtság, hiszen a távhő rendelkezésre állását, a borult napok miatt, még nyáron sem lehet megszüntetni, akkor is fizetni kell. Ugyanakkor verőfényes nyári napokon a napkollektorok akár 100 százalékban is kiválthatják a távhőt, illetve a vízmelegítéshez szükséges hőmennyiséget – tette még hozzá Varga Pál.
Mindemellett a legnagyobb problémát mégis a meleg víz eltárolása jelenti. Bár Nyugat-Európában már vannak kísérletek föld alatti tárolók kiépítésére, ám ezek kialakítása rendkívül költséges, így magyarországi elterjedésük nem várható.
A napkollektorok ellen szól még a kedvezőtlen díjstruktúra is. Míg egy családi háznál alacsony az energiaszámlában megállapított alapdíj, egy távhővel ellátott panelépületnél ez nem feltétlenül van így. Ha magas a fogyasztás mennyiségétől független alapdíj, és alacsony az elfogyasztott hőmennyiség után fizetendő díj, akkor a napkollektorral csak ez utóbbit lehet megtakarítani, vagyis az esetleg 50%-ot is kitevő alapdíjat már nem.
A cikk elkészítéséhez Varga Pál, a Naplopó Kft. ügyvezetője, a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesülete elnöke nyújtott segítséget.
Illusztrációk forrása: Naplopó Kft. Fotók: Fotolia
Forrás: hazforum.hu
