A befektetési ingatlanok forgalma Budapesten és környékén 170 millió eurót ér el az idén, míg tavaly 50 millió euró volt – mondta Lindwurm György, a DTZ nemzetközi ingatlan tanácsadó befektetési igazgatója sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Megjegyezte: az idei magyar forgalom négy tranzakcióból állt, a hozam elérte a 8,5-9 százalékot, amely jónak mondható – ismertette az igazgató.
Elmondása szerint két típusú ingatlan keresett a befektetési piacon: az új és bérlővel feltöltött, illetve az, amelyet felújítással és új bérlők keresésével értékesebbé lehet tenni. Irodaházak és kereskedelmi létesítmények tartoznak ebbe a körbe.
Az irodapiacot elemezve Simonyi Balázs üzletágvezető elmondta, hogy a kihasználatlanság javult, átlagosan 18,6 százalékos, míg a spekulatív fejlesztéseknél 22,8 százalék. Az új építés kevés, annak ellenére, hogy nagyobb, 2-3 ezer négyzetméteres egybefüggő irodaterületet már most nehéz találni a régióban. Aki mégis fejleszt, az a saját tőkéjéből teszi, miután piaci forrást csak nagyon magas előbérlet felmutatásával lehet szerezni – tette hozzá az üzletágvezető.
Az idén az első háromnegyedévben megkötött bérleti szerződések 60 százaléka hosszabbítás volt. Az új bérlők főleg a szolgáltató szektorból jöttek, az idén például négy új szolgáltatóközpont kezdett működni Budapesten.
Jelenleg egy bérleti szerződésre 440 négyzetméternyi iroda jut. Az a bérletidíj-küszöb, amely mellett érdemes fejleszteni, 10 euró havonta és négyzetméterenként. A mai magyar piacon az átlagdíj még kicsivel ez alatt van.
Joó Domonkos üzletágvezető szerint az ipari és logisztikai piac a mélypontján van Budapesten és környékén. Az üresen álló létesítmények aránya 24 százalék, az új kereslet pedig minimális – mutatott rá.
Az A-kategóriás logisztikai állomány 1,8 millió négyzetmétert tesz ki a régióban. Miután évek óta nem épült új létesítmény, a meglévő állomány öregszik. Itt is jellemző, hogy nagy – 10 ezer négyzetméteres – egybefüggő területet nehéz találni – tette hozzá az üzletágvezető.
Forrás: mti.hu
