Befejeződött az Országház homlokzatának felújítása

Befejeződött az Országház teljes homlokzatának felújítása. A több évtizede tartó munkálatok lezárása alkalmából pénteken ünnepi rendezvényt tartanak a Parlamentben, ahol felszólal Kövér László az Országgyűlés elnöke.

Az Országgyűlés sajtóirodája az MTI-hez eljuttatott háttéranyagban felidézi, hogy az Országház építéséhez Steindl Imre tervei alapján 1885. október 12-én fogtak hozzá.

Morelli Gusztáv Országház 1900

Morelli Gusztáv Országház 1900

Az épület megépítést elrendelő törvény befejezési határidőként a Honfoglalás ezeréves évfordulóját jelölte meg, s a két évig tartó alapozási és földmunkák után mintegy nyolc év alatt készült el Országház. Ezt követően a záró munkák még 1904-ig folytatódtak úgy, hogy közben 1902-től az Országgyűlés már e ház falai között ülésezett. Az épület homlokzatairól az utolsó pillanatokban, 1895 végén kerültek le az állványzatok – olvasható.
Strommer(1998)OHz_H0910-ahA nyolc évig tartó munkák idején mintegy 35 ezer köbméter követ faragtak meg és építettek be a homlokzatokba. A munkálatok során használt  könnyen és gyorsan faragható kőfajták azonban későbbiekben generációkra kierjedően nagy terhet okozott, és már az 1920-as években országgyűlési határozattal kellett megindítani a kőhomlokzatok javítási munkáit a kialakult és egyre veszélyesebbé váló helyzet miatt. A két világháború között a munkálatok eleinte kisebb, majd egyre fokozódó ütemben haladtak. Budapest ostroma idején az épületet ért háborús károk helyreállítása nagy feladatot rótt az építőkre a II. világháborút követően.

Strommer(2003)OHzDT_K-L1945 és 1988 között a Kossuth térre néző homlokzatok rendbetétele volt a cél, és eleinte csak a sérült kövek egyedi cseréje történt meg. Az új kövek kezdetben a régi kövekhez hasonló gyengébb minőségű durva mészkövekből készültek, majd a későbbiekben a kemény, jóval tartósabb mészkövek használatára álltak át.
Az 1970-es évektől jelentős változás következett be a felújítások technológiájában, a foltszerű kőcserét egyes homlokzati szakaszoknál a teljes kőcsere váltotta fel, már csak a süttői keménymészkő használatával. Az első ilyen homlokzatok közé tartozott az épület főbejáratának homlokzata is, amelyet a Szent Korona hazahozatalának idejére fejeztek be – áll az anyagban.

Az ismertetés szerint 1988 és 2009 között az Országház dunai oldalán folytak a munkálatok. A II. világháború óta ekkor volt lehetőség először hozzányúlni az épületnek ehhez a mintegy 300 méter hosszú díszes oldalához. Ebben – a mintegy 20 évig tartó – felújítási ciklusban a szétmállott kövek cseréjével együtt a háborús sérülések is végre eltűntek a homlokzatokról.
Ezt követően, 2009-től a homlokzatfelújítási munkák az épület északi szárnyán folytatódtak és 2012 tavaszára befejeződtek. Ez az ütemezés lehetővé tette az ebben az időben megindított Steindl Imre Program által megvalósuló mélygarázs munkáinak megkezdését.

2008_46_3q2A Kossuth tér felszíni rendezésének megkezdésével párhuzamosan folytatódott a homlokzat megújítása. Ennek során elkészült az épület déli homlokzatának teljes kőcseréje, valamint – az egységes látvány érdekében – a Kossuth tér felé néző, az elmúlt hat évtized más-más technológiával felújított homlokzatainak tisztítása, javítása is.
Ezzel a több mint kilencven éve tartó és most befejezett megújítással egy olyan ajándékot kap a város és egyben az ország, amelyhez kötődő látványban csak a 117 évvel ezelőtt, a Millennium idején élt emberek részesülhettek – írták.

A felújítások során felhasznált anyagokról szólva közölték: mintegy 35 ezer darab követ faragtak meg és cseréltek ki, ami mintegy 6.500 köbméter süttői keménymészkő megdolgozását jelentette. A kőbányákban 20-25 fő termelte ki azt a mintegy 15 ezer köbméter válogatott „országházi” minőségű kőtömböt, amelyből 40-50 kőfaragó és kőszobrász faragta ki az eredeti kövek hű másaként a beépítésre váró elemeket. A nehéz kövek elhelyezéséhez – amelyek között a dunai kőtornyokon volt öt tonnát meghaladó súlyú kő is – összesen 84 ezer légköbméter fa nehézállvány épült meg. A helyszíni munkákon eleinte átlagban naponta 40-50 fő, míg az utóbbi időkben 70-80 szakember is dolgozott. A kőfaragókon és a helyezőkön kívül ácsok, asztalosok, restaurátorok és felülettisztítók közös, megfeszített munkája kellett ahhoz, hogy ez a program teljesülhessen – olvasható.

 

Forrás: mti.hu