Mit is mondott valójában az Európai Bíróság?

Az Európai Bíróság ma közzétett főtanácsnoki indítványa a devizahiteles ügyről ugyan csak iránymutatásul szolgál a Kúriának, a fő üzenet azonban inkább az adósoknak, mint a bankoknak kedvező. Összefoglaltuk, mik a legfontosabb bizonytalansági tényezők, és mi az indítvány fő mondanivalója.

A ma megjelent főtanácsnoki indítvány legfőbb bizonytalansági tényezői és üzenetei:

  • A mostani bejelentés egyelőre a főtanácsnoki indítvány csak, ami fontos iránymutatás az Európai Bíróságnak, de nem kötelezi őt később esedékes ítéletalkotása során.
  • A főtanácsnok szerint mivel devizahitelről van szó Kásler Árpád és az OTP ügyében, fontos kérdés a szerződés tisztességessége témájában az alkalmazott árfolyamtípus és az árfolyamrés kérdése.
  • A Kúria a főtanácsnok véleménye szerint vizsgálhatja a tisztességesség kérdését a konkrét ügyben – ez enyhén negatív hír a bankoknak, enyhén pozitív az adósoknak.
  • A Kúria a konkrét ügy alapján kiegészítheti december 16-ai jogegységi határozatát arról, mely esetekben tisztességtelen egy szerződés. Ezt korábbi jelzése alapján mind az árfolyamrés, mind az egyoldalú szerződésmódosítások esetében az Európai Bíróság várható, csak az árfolyamréssel kapcsolatos ítélete alapján teszi meg.
  • Ezt a szerződéskötéskori jogszabályi környezet alapján teheti meg, továbbra is érvényben tartva ezzel a szerződést, elsősorban a devizahitelest védve (hiszen nem kell egy összegben visszafizetnie a hitelét). Ez utóbbi jó hír a bankoknak, bár kicsi volt a valószínűsége a teljes érvénytelenség kimondásának.
  • A fentiek alapján a Kúria magyar jogszabály-értelmezésén múlik, mikor tekinti tisztességtelennek, ezáltal részben kijavítandónak a szerződéseket. Egy ilyen “kijavítás” azonban nem automatikus és tömegszerű, pusztán egyedi bírósági ítéletekkel történhet meg. Jelzést viszont adhat a Kúria a kormánynak, hogy érdemes tömegszerűen rendezni a kérdést.
  • A kormány/parlament az Európai Bíróság várható ítéletététől és a Kúria határozatától függetlenül is tömegszerűvé teheti a “kijavítást” és pontosíthatja a tisztességtelenség feltételeit azáltal, hogy utólagosan jogszabály alkot erről. Erre az Alaptörvény hatalmazhatja fel.
  • Hogy erre van-e kormánynak/parlamentnek lehetősége, arról valószínűleg az Alkotmánybíróság véleménye lesz a sorsdöntő.
  • Hogy a tisztességtelenség visszamenőlegesen (akár a már végtörlesztett hitelekre is kiterjesztve) vagy csak a jövőbe tekintve lesz kiküszöbölhető, az a kormányon/parlamenten múlhat, ha az Alkotmánybíróság válasza lehetőséget ad majd erre. Fontos: a lakáscélú jelzáloghitelek esetében 2011 eleje óta (december közepi rendelet) a középárfolyamot alkalmazzák a bankok, ott nincs mit helyreállítani (legalábbis a 2011 utáni részletekre vonatkozóan) az árfolyamrés ügyében.
  • A várható jogszabály összegszerű hatásait egyelőre lehetetlen kiszámítani, de valószínű, hogy ha ilyen születik, akkor az az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosításokat egyaránt érinti majd.
Mi is ez a főtanácsnoki indítvány?
A főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. A Bíróság bírái most kezdik meg a tanácskozást a jelen ügyben. A főtanácsnoki indítvány után általában még 3-4 hónapot kell várni az ítélethirdetésre.

 

Forrás: portfolio.hu