Na, ennek vajon mi köze a rezsicsökkentéshez?

Nem értik a szolgáltatók, mit is akart közölni a kormány a szerdán megjelent, „rezsicsökkentéssel kapcsolatos további lépések” témakörben kiadott friss közleményében. Az azonban első ránézésre is világosnak tűnik, hogy a belengetett újabb intézkedéseknek éppen a rezsicsökkentéshez nincs sok közük.

A lakossági, civil szervezeti, önkormányzati és vállalati fogyasztók számára a kormány az eddigieknél méltányosabb tehermegosztást tűzött ki célul – olvasható a Kormányzati Információs Központ (KIK) szerdán kiadott közleményében. A kormánydöntés nem egyetemlegesen, és nem minden fogyasztóra terjed ki, hanem csak „a teljesítménybővítés, a fejlesztési hozzájárulás, a hálózat bővítés, csatlakozás, bekötés, mérőhely-kialakítással kapcsolatos területeken”. Itt az eddig felszámolt költségek felét elengedik.

Két forduló eredménye: -20 százalék (Fotó: Túry Gergely)

Két forduló eredménye: -20 százalék (Fotó: Túry Gergely)

A KIK példákkal igyekezett megvilágítani a döntések fontosságát. Az egyik ilyen példa szerint a lakossági fogyasztó 32 Amper áramerősségig díjmentesen csatlakozhat a hálózathoz, e felett pedig csak az eddigi díj felét kell fizetnie. Egy másik példa azt rögzíti, hogy a távhőszolgáltatásban a lakosság továbbra sem fizet majd fejlesztési hozzájárulást, egy harmadik példa pedig azt rögzíti, hogy a földgázhálózatra való csatlakozás esetén továbbra is a szolgáltató viseli a csatlakozási költségeket a fogyasztásmérő berendezéssel együtt. A három példa közül kettő tehát semmilyen változást nem hoz, egy pedig arra a lakossági fogyasztói körben ritka helyzetre fókuszál, amikor a fogyasztó kisvállalati méretben használatos áramerősségű hálózati vételezésre tart igényt (a lakossági fogyasztók esetében a 20A áramerősségre méretezett hálózat az általános).

A cégek se értik, mit jelent

A közleményt több energiaszolgáltatóval és energetikai szakértővel is megpróbáltuk értelmeztetni. Leginkább azt szerettük volna megtudni, hogy ezek az intézkedések valójában milyen költségmegtakarítással járnak majd a lakossági/civil/önkormányzati/céges fogyasztóknak. Ám egyértelmű választ senkitől sem kaptunk. Abban minden megkérdezett azonos állásponton van, hogy a közleménynek nem az alapdíjakhoz, sokkal inkább a hálózatfejlesztésekhez és a fogyasztói hely bővítéséhez van köze. Ezek viszont zömmel a vállalkozói szférát érintő kérdések, és csak ritkán jelentkeznek lakossági fogyasztóknál.

Az egyik nagy lakossági energiaszolgáltatónál azt közölték, hogy a közleményből nem látják a teljes képet, és annak ismerete nélkül “nem igazán látjuk, miről lenne itt szó”. Így előbb megvárják, amíg elkészül valamilyen konkrét szabályozás, mert szerintük a megjelentek „valamilyen tervezet” részét képezik.

Alapdíj – ellátásbiztonság
A lakossági áramszámlákon az éves alapdíj tétel átlagosan 2-3 ezer forintot, a gázszámlákon 10-15 ezret, a távhőszámlákon pedig 57-84 ezer forintot jelent. Hegedűs Miklós, GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ezzel kapcsolatban a Népszavának azt mondta, hogy az alapdíjak megszüntetése értelmetlen lépés volna, mivel a hő-, áram-, és gázvezetékek fenntartásának és működtetésének a költségeit valamilyen formában előbb-utóbb meg kell fizetniük vagy az ügyfeleknek – ellenkező esetben nem lehet az ellátás biztonságáról beszélni.

 

A másik szolgáltató cég szakembere szerint kicsit abszurdnak tűnik a levél tartalma, mivel az energiaszolgáltatók által jelenleg elszámolható költségek felett évek óta az energiahivatal (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – MEKH) “őrködik”. Az érintett cégek csak a MEKH által jóváhagyott költségelemeket és költségtételeket számolhatják el a fogyasztóik felé, és az energiahivatal eddig sem volt szívbajos, ha egy-egy költségelemet nem látta indokoltnak, akkor azt nem engedte elszámolni.

“Amikor veszel valamit, például egy új cipőt, akkor nincs olyan, hogy a termék árának a felét az eladó fizeti ki” – magyarázta a szakember. Azt mondta, hogy ugyan a vételezett és elfogyasztott energia a termék, de a hozzá tartozó összes költséget is meg kell fizetnie valakinek, márpedig a kormány új elképzelése szerinte úgy tesz, mintha a terméken kívüli, minden egyéb költség valójában indokolatlan lenne és csak a szolgáltatók profitját gyarapítaná. Így állhat elő eztán az az irreális helyzet, hogy ha a fogyasztó az eddigi rendszerénél fejlettebb vagy nagyobb kapacitású hálózaton keresztül akar áramot vételezni, ezért nem fogja megfizetnie a szakmailag indokolt fejlesztési árat – magyarázta a szakember.  Úgy véli, azzal hogy a döntést nem a MEKH hozta meg, annak szakmaisága helyett ez esetben is pusztán politikai döntésről érdemes inkább beszélni.

Lukat rúgtak?

Nem ez az első eset, hogy a kormány rezsicsökkentésre kihegyezett versenygépe akadozni kezdett. Arezsicsökkentés harmadik lépcsőfoka aprócska és még csak bejelentették, hogy lesz. Elmaradt a Lázár János által előre beharangozott „fekete szerda”, és ugyan egy hete Rogán Antal frakcióvezetőként elmondta, hogy javasolják a kormánynak a közműszámlákon szereplő alapdíjak jelentős csökkentését vagy teljes megszüntetését, lépés ez ügyben sem történt.

Rogán emellett azt is bejelentette, hogy a frakció kezdeményezi, hogy a mérőórák cseréjének költségét ne a fogyasztó fizesse. A bejelentést követően az érintett szolgáltatók jelezték: a kormány lukat rúgott, mivel ezeket a költségeket eddig is ők viselték (mivel az órák az ő tulajdonukban vannak, azok cseréje, illetve annak költségei is őket terhelik).

Aláírásgyűjtés a rezsicsökkentés mellett (Fotó: Stiller Ákos)

Aláírásgyűjtés a rezsicsökkentés mellett (Fotó: Stiller Ákos)

Ugyanakkor – ahogy erről a napokban a Népszabadság is írt – az továbbra is kérdéses, hogy központilag csökkenthető költségnek számít-e a gáz-, áram-, vízórák kialakítási költsége, illetve, hogy a lakásokban lévő, mellékvízmérő-cserék során a hitelesítési-, kialakítási díjból mennyi tekinthető ilyen tételnek. Előbbit ugyanis a fogyasztó az óra árában fizeti meg, utóbbit pedig a kiépítést végző vállalkozónak fizeti (tervezési és kiépítési díjként), de azt tőlük a szolgáltató már ingyen veszi át – tehát az a vízdíj számlán egyáltalán nem is jelenik meg, így az is kérdés, hogy mindez rezsinek tekinthető-e egyáltalán.

Egy területen azonban a KIK közleménye biztosan komoly változást hozhat. A víziközmű-beruházások esetében a már csatornázott településeken az előírt bekötési (ivóvíz és szennyvíz) költségeket felülvizsgáltatja a kabinet, az új projektek esetében pedig azt a célt tűzte ki, hogy a lakossági fejlesztési hozzájárulási kötelezettséget nullázza. Ez utóbbi a lakossági oldalon biztosan komoly kormányzati segítségként lesz értelmezhető, hiszen a csatornázási projekteknek jelenleg is szerves része, hogy a hálózatba kötésért az ingatlantulajdonosok több tízezer (vagy akár százezer) forintos önrészt is vállalnak. Jellemző modell, hogy az önkormányzat(ok) az önrész és a pályázati támogatás mellett eleve számolnak ezzel a lakossági, fogyasztói vállalással is. Ha ezt a részt ezután ki kell húzni az egyenletből, vagy több pályázati forrás, vagy több önkormányzati vállalás szükséges az ilyen projektek kivitelezéséhez.

Forrás: hvg.hu