Ma már kisebb kamatot kell fizetniük a friss forintalapú lakáshitelt felvevőknek, mint meglévő frankhiteles társaiknak – derül ki az MNB pénteken közzétett banki adataiból. Egy év alatt a lakáshitel-kihelyezés 64%-kal emelkedett, és egyelőre nincs nyoma annak, hogy a bankok a devizahiteles elszámolás miatt behúzták volna a hitelféket.
Bár a jegybanki kamatcsökkentés már júliusban megállt, még szeptemberben is csökkentek a bankikamatok. A lekötött lakossági betétekre átlagosan már csak 1,58%-ot fizettek a bankok, a lakáshitelek átlagkamata pedig 6,16%-ra csökkent.
Utóbbiak esetében a THM 6,72% volt szeptemberben, ami 2 százalékponttal alacsonyabb a szabad felhasználású jelzáloghitelek költségénél. A friss személyi hitelekre 22%-ot, a gépjárműhitelekre 18,5%-ot számítottak fel a bankok.
A meglévő devizahitelek kamatszintje a jövő év eleji devizahiteles elszámolásig most már lényegében változatlan: a frankalapú lakáshiteleké 6,3%. Ez azt is jelenti, hogy az új forintalapú lakáshitelek az imént említett 6,16%-os kamatszintjükkel mára a frankhitelek jelenlegi kamatszintje alá olcsóbbodtak.
A lakossági forintbetétek kamatszintje mára bőven a jegybanki alapkamat alá esett, ami persze normális: a szeptemberben egy éven belüli időtartamra lekötött forintbetétek kamatozása átlagosan 1,58%, az éven túliaké 1,65% volt. Az euróbetétekre szokás szerint még kevesebbet ígértek, így inkább csak forintgyengülésre spekulálva érdemes pénzt tenni ezekbe.
Szépen pörögnek a lakáshitelek
64%-kal több lakáshitelt vettünk fel, mint egy évvel korábban, ezzel szeptember a maga 25,1 milliárd forintos lakáshitel-kihelyezésével a második legerősebb hónap (július után) az idei lakáshitelezésben. A szabad felhasználású jelzáloghitelek viszont 11%-kal 3,1 milliárd forintra visszaestek, miközben a személyi kölcsönök 45%-kal 11,6 milliárd forintra gyarapodtak, már ami az új kihelyezéseket illeti.
Nincs nyoma tehát annak, hogy a devizahiteles elszámolások miatt részben már elszámolt, részben várható veszteségek visszavetették volna a bankok lakossági hitelezési kedvét. Ebben persze annak is lehet némi (talán csak minimális) szerepe, hogy január 1-jétől új jövedelemkövetelmények vonatkoznak a lakossági hitelezésre, így bankok és ügyfelek egyaránt kihasználhatják még az utolsó hónapok lazább hitelfeltételeit.
Bár a forinthitelek-felvételt egyre jobban kezdi megszeretni a lakosság, ez még jellemzően nem elég ahhoz, hogy kompenzálja a devizahitelek törlesztése miatti hitelállomány-visszaesést. Szeptemberben például 2,6 milliárd forinttal több hitelt törlesztett a lakosság, mint amennyit felvett (havi nettó tranzakció).
A lakosság banki hiteltartozása szeptember végén 6787 milliárd forinton állt: 3,5%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
A hitelek 53%-a, vagyis 3594 milliárd forint volt devizahitel-tartozás, ezen belül a jelzáloghitelek 93%-os arányt képviseltek. A lakossági devizahitel-tartozása szeptember végén 6,1%-kal volt alacsonyabb, mint tavaly szeptemberben.
Betétek: megint fogy a pénz
A forintbetétekből 51,5 milliárd forinttal többet vett ki a lakosság szeptemberben, mint amennyit betett (havi nettó tranzakció). Május óta ez volt az első mínuszos hónap: eddig azt hihettük, megállt a kamatcsökkenéssel magyarázható betétkivonás.
A lakossági bankbetétek teljes állománya szeptember végén 6622 milliárd forint volt, vagyis 4,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A nagyon alacsony lekötött betéti kamatok miatt a lakossági betétek ma már 39%-a lekötés nélküli betét, szemben az egy évvel korábbi 30%-kal.
Vállalatok: tovább csökken a hitelállomány
A vállalati adatokból az derül ki, hogy bár az előző hónapokhoz képest nőtt feléjük a banki hitelkihelyezés, az elmúlt egy évre visszatekintve a nettó tranzakciók még mindig jócskán mínuszosak.
Közel 130 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek a cégek a bankoknak, mint amennyit felvettek tőlük 12 hónap alatt. A 12 havi gördülő adatokból kikerült a növekedési hitelprogram első szakasza, amely tavaly szeptember végéig tartotta, és annak idején jelentősen javította a statisztikát.
Összességében a vállalatok banki hitelállománya szeptember végén 4,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, a betétállomány viszont 8,2%-kal bővült (6706, illetve 4933 milliárd forint).
Forrás: portfolio.hu
