Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

Továbbra is veszteséges a magyar bankszektor. A devizahiteles elszámolás lefelé, az MKB-nál történt tartozás-elengedés viszont felfelé húzta a szektor eredményét a harmadik negyedévben. E kettőtől megtisztítva nyereséges lett volna a bankszektor, ezekkel együtt azonban 43 milliárd forintos mínusz adódott, ráadásul az egyes bankok között még mindig óriási szakadék tátong. Érdekesség, hogy miközben a hitelállomány több mint 3%-kal esett, a kamatcsökkentések ellenére 8%-kal több betétet kezelnek most a bankok, mint egy évvel ezelőtt – a háttérben az alapkezelők állnak.

Hétfőn közzétette az MNB a pénzügyi szektor egyes szegmenseinek legfontosabb pénzügyi statisztikáit. A bankszektor eredményszámait ezúttal is elsősorban a devizahiteles csomag befolyásolta. A második negyedévi 350 milliárd forint után további 160 milliárd forint céltartalékot képeztek meg a bankok a jövő évi devizahiteles elszámolás miatt, így már 510 milliárd forintnál tart a számlájuk. Az MNB becslései szerint a bankrendszer végső elszámolási költsége bruttó 784 milliárd forint lesz majd (adók és a céltartalék-felszabadítások után 608), vagyis még mintegy 264 milliárdnyi céltartalék elszámolásra vár, ha a (számos feltételezésen alapuló) becslések pontosak.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

A szektor egészében elszámolt 510 milliárd forintnál többet, az MNB 784 milliárdos becslésénél viszont kevesebbet, nagyjából 600 milliárd forintot mutatnak a legnagyobb bankok által egyedileg közzétett adatok, ha azokat összesítjük. Az eltéréseket a magyar és a nemzetközi (jellemzően IFRS) számvitel közötti különbségek és a becslések pontatlansága is okozhatja, ráadásul még nem jelent az MNB három rendelete a nem normál módon (pl. késedelemmel) törlesztők felé visszajáró összeg pontos kiszámításáról. A banki veszteségszámok tehát még bőven módosulhatnak.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

Visszatérve a hitelintézeti szektor harmadik negyedévi teljesítményére, a 43 milliárd forintos negyedévi veszteség 100 milliárd forint fölötti nyereség lett volna (eltekintve az adóhatásoktól), amennyiben nincs a devizahiteles elszámolások miatti 160 milliárd forintos céltartalék-képzés. Igaz, volt egy egyszeri pozitív hatás is, amelyre az alábbiakban térünk ki. A “hivatalos”, 43 milliárd forint adózás utáni veszteségből 39 milliárd a részvénytársasági hitelintézeteknél, 0,7 milliárd a fióktelepeknél, 3,9 milliárd pedig a takarékoknál képződött.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

Mivel az előző (idei második) negyedévben az elmúlt évtized legnagyobb veszteségét könyvelte el a hitelintézeti szektor, az idei eredményszámok nagyon csúnyának ígérkeznek. Az elmúlt 12 hónapra visszatekintve 321 milliárd forintos veszteségnél járnak a részvénytársasági hitelintézetek (az alábbiakban csak velük foglalkozunk), ami a 2011-2012-es végtörlesztés időszakát idézi.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

Mivel az OTP az előző negyedévben gyakorlatilag már elszámolta várható devizahiteles veszteségeit, a legnagyobb magyar bank volt a harmadik negyedévben a legnyereségesebb. Legalábbis az IFRS szerinti egyedi adatok szerint, ezek állnak ugyanis rendelkezésére. A K&H és az UniCredit szintén nyereséges volt, a CIB kis veszteséget könyvelt el, az Erste és a Raiffeisen viszont a devizahiteles elszámolás harmadik negyedévi hatásai miatt nagy veszteséget szenvedett el.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

A devizahiteles csomaggal magyarázható értékvesztés és céltartalék-változáson túl a korábbi tendenciák folytatódását mutatják a bankok harmadik negyedéves eredménysorai. A kamatbevételek és a kamatráfordítások továbbra is jelentősen esnek, ami elsősorban a kamatkörnyezet változásának, másodsorban az állományi (leginkább szerkezeti) változásoknak tudható be. A bevételek és ráfordítások változásának eredőjeként a részvénytársasági hitelintézetek kamateredménye egy év alatt 2%-kal emelkedett, az előző negyedévhez képest viszont 4%-kal csökkent.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

A költségcsökkentési törekvések dacára a bankok működési költségei 136 milliárd forint környékén stagnáltak az előző év hasonló időszakának megfelelően, ami részben valószínűleg a jogszabályi megfelelésből származó, költséges kötelezettségeknek is betudható. A rendkívüli eredményben szereplő 83,7 milliárd forintos pozitívum a harmadik negyedévben valószínűleg az MKB-nál történt újabb, 270 millió eurós anyabanki követelés-elengedéssel magyarázható, amelyet az államnak történt eladást megelőzően hajtottak végre a hitelintézetnél.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

A devizahiteles veszteségeket újabb tőkeemelésekkel kompenzálták egyes anyabankok, valószínűleg elsősorban ennek köszönhető, hogy a tőkemegfelelési mutató a veszteségek ellenére 17,4%-ra növekedett a bankszektorban a három hónappal korábbi 16,9%-ról. A hitel/betét arány is stabilizálódást mutat: immár csak 105%, ami ráadásul a devizahiteles elszámolás következtében a jövő év első felében nagyjából 100%-ra csökkenhet.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

Ha már betétek: érdekesség, hogy egy év alatt 8%-kal, vagyis 972 milliárd forinttal nőtt a részvénytársasági hitelintézetek betétállománya. Ha közelebbről megnézzük ennek okát, akkor látható, hogy 602 milliárd forintos emelkedés a harmadik negyedévben következett be, és ennek csak mintegy harmada származott a vállalati betétállomány folytatódó növekedéséből. A betétállomány növekedését több mint 400 milliárd forint összegben az alapkezelők okozhatták, amelyek rövid lejáratú befektetéseik egy részét az augusztusban megszűnt kéthetes MNB-kötvényből bankbetétbe tették át.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

Miközben a betétek 8,0%-kal növekedtek, a hitelállomány 3,4%-kal csökkent a magyar bankoknál az elmúlt 12 hónapban. Utóbbin belül a nem teljesítő hitelek aránya 14,4% volt, ami mérsékelt, de örvendetes csökkenést jelent az egy évvel korábbi 14,5%-hoz képest. Jó hír az is, hogy bár még fel sem állt az MNB eszközkezelője (bad bank), a vállalati hitelek NPL-rátája egy év alatt 16,9%-ról 15,6%-ra csökkent (igaz, az eszközkezelő által érintett projekthitelek esetében ennek közel kétszerese lehet az arány). A lakossági hitelek esetében sokkal rosszabb a kép: itt a részvénytárasági hitelintézeteknél 19,2% az NPL-ráta (a teljes bankszektorban az MNB adatai szerint 19,4%). A lakossági nem fizető hitelek problémájáról részletesebben alábbi cikkünkben írtunk.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

Forrás: portfolio.hu