Néhány éve még a város legrosszabb hírű része volt, ahol senki nem gondolta volna, hogy bármi is történni fog, ma pedig Közép-Európa legnagyobb városrehabilitációs programjának helyszíne a kerület, amit a kormány és a Főváros is kiemelt fejlesztési területként kezel. Egry Attilával, Józsefváros alpolgármesterével beszélgettünk a Corvin Negyed befejező ütemének elindulása kapcsán a VIII. kerület fejlődéséről és jövőjéről.
Portfolio: Mik az önkormányzat eddigi tapasztalatai a Corvin Negyeddel?
Egry Attila
Egry Attila: Mi nagyon pozitívnak látjuk a Corvin-negyed fejlődését és helyzetét Józsefvárosban. Úgy gondoljuk, hogy a brand Józsefváros előnyére vált, nagyon jó megoldás született ennek a problémás városrésznek a megújítására. Ez egy komoly városrehabilitációs projekt, nemcsak egy egyszerű befektetés, amiben valaki felépített egy épületet egy foghíjtelekre, hanem itt egy új struktúra került kialakításra. Mivel ez egy vegyes fejlesztésű terület, új funkciók is megjelentek, korábban ez tisztán lakásokat tartalmazó övezet volt. A helyszín nagyon jó volt, de elhanyagolt. Innen történt a változás a projekt elindulásával a 2000-es évek elején. Bár a 2008-09-es válság lassította a folyamatot, megakasztotta az ingatlanpiacot, ez látszódik, de napjainkban már a gyorsulás érezhető.
P.: Hogyan segítette a kerület fejlődését?
E. A.: A jótékony hatások közül emeljük ki először is a közbiztonságot. Régen a Leonardo utca vagy a Tömő utca még fényes nappal is komoly közbiztonsági problémákat vetett fel, de ma már nemcsak a Corvin sétányon nagyon jó a közbiztonság, hanem a környező utcákban is. Ez nemcsak magának a fejlesztésnek köszönhető, hanem ezzel párhuzamosan zajlik egy kamerafejlesztésünk, amely 1998-ban kezdődött. Tavaly nyertünk 220 millió forintot a BM-től a kamerarendszer teljes megújulására. Ez azt jelenti, hogy a kerület csaknem 100 százalékát lefedjük kamerákkal. A projekt jótékony hatása még a munkahelyteremtés, a helyiadó-bevételek növekedése, a Corvin Sétány nagyon sok mindenben segít a kerületnek abban, hogy fejlődjön.
P.: A kerület végezte a területről a lakosok elköltöztetését. Hogyan változott Józsefváros lakosságának összetétele a projekt hatására?
E. A.: Nagyon fontos szempont volt, hogy itt tartsuk a lakókat, amennyiben ők is szeretnének maradni. Mindenkinek, aki azon a területen lakott, és az épület lebontásra került, felajánlottunk cserelakást a kerületben. A 2000-es évek elején az önkormányzat még vásárolt is lakásokat a piacon, amiket fel tudott ajánlani a lakóknak, ezzel is elősegítve, hogy az a közösség, amelyik itt van, maradhasson a kerületben. Akik ragaszkodtak a pénzbeli megváltáshoz, megkapták ezt, majdnem a forgalmi értékkel azonos mértékben, és ők oda költözhettek ezután, ahová szerettek volna.
P.: A most induló, negyedik ütem várhatóan mit hoz a kerületnek?
E. A.: Mindenféleképpen a projekt befejezését. Most kb. 60 százalékos készültségen van a beruházás, már átbillent azon a kritikus ponton, hogy látszódjon, hogy ez életképes, működik. A megítélése nagyon jó a lakosok és a városépítészeti szakemberek körében egyaránt, a projekt sorra nyeri a díjakat. A lakosok szeretik, Józsefváros szereti, a kerületben élők egyöntetűen támogatják. Ez most már 2-3 éven belül be fog tudni fejeződni, és ebben érdekelt az önkormányzat is.
P.: Milyen a kerület és a beruházók viszonya?
E. A.: Az együttműködés jó a projekttársasággal, a kezdetektől folyamatosan, ciklusoktól és pártállástól függetlenül jó a kapcsolata az önkormányzatnak a befektetővel. Mi a befektetőnek nem kínálunk semmit ígéretképpen, akik ideköltöznek, azoknak kínálunk jó lehetőségeket. A közbiztonság területén az önkormányzat komoly fejlesztéseket hajtott végre, éves szinten 250-300 millió forintot költünk csak a közbiztonságra és szintén 250 milliót köztisztaságra. Ezek mindenféleképpen pozitívumok, és az ideköltözők – legyenek akár magánszemélyek, akár gazdasági társaságok – számára ez egy húzóerő. Idejönnek, körbenéznek, látják, hogy tisztaság van, rend, biztonság. Az infrastruktúra adott, a kerületben mindenfelé folyamatosan történnek a fejlesztések, ez is egy fontos szempont: látják, hogy olyan közegbe érkeznek, amely dinamikusan fejlődik.
P.: Mik azok a fejlesztések, amelyeken a beruházó és az önkormányzat közösen dolgoznak?
E. A.: A sétány projekt egy közös történet, vannak olyan feladatok, amelyeket az önkormányzat hajt végre, és van, amit a befektető. Tipikusan a közterületi munkák az önkormányzat feladatai, de van számos olyan közterület, amit átvállalt a befektető, és ő újította meg. Beszélhetünk a Corvin Sétány 2. üteméről, amely egy kb. 150 milliós tétel volt, de a korábbi ütemekben is volt olyan közterület, amit ők átvállaltak. Nagyon fontos, hogy közterület alatt nemcsak a burkolat kicserélését értjük, hanem a vízvezeték, a villanyvezeték, a csatorna cseréje is beletartozik. A közvilágítás is nagyon fontos, megint csak a szubjektív közbiztonság szempontjából: egy jól megvilágított helyen az emberek sokkal szívesebben élnek, mint amikor sötét utcákon kell végigbotorkálni a téli időszakban már délután 5 órakor. Még akkor is, ha nem történik vele semmi, az érzés akkor is nagyon fontos. Az együttműködés folyamatos a napi ügyekben is, vannak összekapcsolódó feladatok, hiszen mi gondoskodunk a kiköltöztetésről és az ingatlanok átadásáról, utána tud a fejlesztő rámenni a területre és megkezdeni a munkát.
P.: Milyen egyéb, kisebb önkormányzati fejlesztésekkel teszik vonzóbbá a kerületeket az ide költözni vágyók számára?
E. A.: Öt nagy terünk újult meg most, összességében közel 1 milliárd forint értékben. Ezek mind el is készültek, átadásra kerültek a nyár végével. Az első a Horváth Mihály tér, amely az önkormányzat főtere, ennek az első üteme elkészült, a második ütem a templom előtti rész lesz, amelynek az előkészítésével még várunk, mert ott egyéb fejlesztéseknek kell becsatlakozni, hogy érdemes legyen a közterület megújításával foglalkozni.
P.: El fog tűnni a parkoló?
E. A.: Ez attól függ, hogy hogyan valósul meg a fejlesztés a környéken. Ha ott kialakul mélygarázs vagy parkolóház, és meg tudjuk határozni ennek a területrésznek a struktúráját úgy, hogy a parkolási lehetőségek érdemben ne csökkenjenek, akkor megszüntethető a parkolás. Akkor egy szép közterületet tudunk kialakítani fásítással, minden egyéb funkcióval, amivel egy kicsit élhetőbbé válik ez a területrész.
A másik nagy fejlesztésünk a Golgota tér volt, amely teljes egészében megújult, valamint átalakult még a Teleki tér, a Kálvária tér, illetve amit mi Fidónak hívunk, a Dobozi utcánál lévő zöldterület. Az utolsó három európai uniós pályázatból valósult meg, a Magdolna-negyed 3 projekt keretében. Ez a program 2014 elején kezdődött, 3,8 milliárd forintot nyertünk az uniótól, ez szintén egy összetett városrehabilitációs projekt, amelynek keretében közterületeket újítottunk meg. Még vannak utcamegújítások, a Bauer Sándor utca, illetve a Magdolna utca. A maradék részt pedig, ami majdnem 2 milliárd forint, bérházak, illetve társasházak megújítására fordította az önkormányzat.
P.: Ennek milyen hatásai voltak?
E. A.: Nagyon pozitívak a visszajelzések. A Magdolna projekt 2005-ben indult, ez már a harmadik szakasza, összességében már 7 milliárd forintnál tartunk, amit az uniótól, a fővárostól elnyertünk. A szakemberek azt mondják, hogy egy városrehabilitációs projektnek 10 év kell, hogy ne csak a közterületek újuljanak meg, hanem az ott élők mentalitásán, hozzáállásán is tudjunk formálni. Jövőre érjük el ezt a kritikus tizedik. évet, de úgy látjuk, hogy már sikerült összehozni azt a közösséget, sikerült elhitetni az emberekkel, hogy folyamatos a változás, előrejutunk. Évről évre szoktunk felméréseket végezni, ezt az unió is kéri tőlünk, de mi is kíváncsiak vagyunk. Alapvető kérdéseket teszünk fel: mit gondol a Magdolna-negyedről, szeret-e ott élni, 5-10 év múlva is szeretne-e ott élni? Most már nagyon optimisták az emberek, a döntő többségük azt mondja, hogy hisz a Magdolna-negyedben. Van ebben egy konjunktúra, tetszik neki, szeret itt élni, itt képzeli el a jövőjét – míg 10 évvel ezelőtt a válaszadók többsége azt mondta, hogy ha tehetné, elköltözne innen.
P.: Józsefvárost a Főváros és az állam is kiemelt fejlesztési területként kezelni. Milyen egyéb programok valósulnak még meg a közeljövőben?
E. A.: A Ludovika, az Orczy-kert állami beruházás, ott kb. 25 milliárd forintnál tart az első projektszakasz, ami elkészült. Nemrég hirdették meg, hogy folytatódik a második szakasszal, igazából az önkormányzatnak erre nincs ráhatása. A parkot korábban mi kezeltük, ekképpen mi a szabályozói oldalról vagyunk jelen. Nagyon örülünk ennek a fejlesztésnek. A Ludovika korábbi romos állapota méltatlan volt ahhoz, amilyen funkciót betöltött. Most visszanyerte a régi dicsőségét, ezáltal a park nagy része is. A park középső része korábban is rendezett volt, mert az önkormányzat sokat fordított erre, de voltak olyan területek, amelyek magánterületek voltak, elhanyagolt, romos állapotban. Ezek most mind meg tudnak újulni ennek a projektnek a keretében, a park visszanyeri teljes nagyságát, és a Korányi, illetve a Diószegi utcáig határoltan egy megújult zöldterület lesz. Egy campus fog odaköltözni 4000 nappali hallgatóval, úgy gondolom, hogy annak a negyednek ez rengeteget fog segíteni.
Az Orczy-negyed az utolsó olyan nehéz terület, amit az önkormányzatnak meg kell oldani. van egy vállalásunk: ebben a ciklusban mindenféleképpen nekikezdünk. Ez nagyjából olyan elmaradott régió, mint a Magdolna-negyed volt korábban. Ott is 7 milliárd forint és 10 év kellett ahhoz, hogy komoly előrelépést tudjunk felmutatni, úgy gondoljuk, hogy itt is hasonló nagyságrendekre van szükség. De egy nagyon fontos eleme, amely már elindította a változást, a Közszolgálati Egyetem. Kezd felértékelődni a terület, kezd változni a lakosság, a közbiztonság, elindultak a pozitív folyamatok, erre mindenféleképpen rá kell segítenünk. Abban bízom, hogy pályázaton ezt a pénzt el tudjuk nyerni, és erre a negyedre tudjuk fordítani.
P.: A kijjebb eső, elhanyagoltabb területekkel kapcsolatban milyen tervek vannak?
E. A.: Nagyon komoly terveink vannak ezekkel kapcsolatban. Jelen pillanatban ezek nincsenek önkormányzati tulajdonban, ettől függetlenül úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos helyen van a kerületben és Budapesten belül is. A mostani funkciója nem jó. Ezek elhagyott vagy éppen még működő ipari területek. Úgy gondolom, hogy a Hungária körúton belül már nincs szükség ilyenre, és ezeket a funkciókat ki kell cserélni. Kezdjük a remízzel, amely a legkisebb méretű. Az önkormányzatnak már volt egy törekvése, hogy alakítsuk át múzeummá. Arról még tudunk egyeztetni, hogy ez közlekedési vagy rockmúzeum legyen, de vonjuk be a mindennapi életbe, tegyük turisztikai látványossággá, adjunk neki valódi funkciót – ebben mi partnerek vagyunk. Keressük az együttműködést a fővárossal, úgy gondolom, hogy van rá lehetőség, hogy ezt ebben a ciklusban megoldjuk. A Józsefvárosi pályaudvarról 2011-ben készült egy tanulmány, amely hasonló struktúrát javasolt, mint ami most is folyamatban van. Mi is azt mondtuk, hogy ez egy műemléki épület, így az elbontása szóba sem kerülhet, viszont komoly történelmi hányattatás kapcsolódik a pályaudvar épületéhez, ezért egy holokauszt múzeumot javasoltunk oda, ami bemutatná, hogy mi történt ott ebben a vészterhes időszakban. Hála istennek az állam ezt fel is karolta, ezt a beruházást végig is viszik. A mögötte lévő területre, amely nem kicsi, 24-25 hektár, közparkot szeretnénk létesíteni, ez az Orczy-park egyfajta bővítése lenne. Úgy látom, hogy a kerületben nagy igény van mind a családosok, mind a nyugdíjasok részéről a nagy, összefüggő zöldterületre. A javaslatunk az volt még, hogy mögötte egy sportcentrum legyen egy zárt csarnokkal, illetve nyitott pályákkal labdarúgás, kézilabda, tenisz számára. Ezzel lehetőséget biztosítanánk a kerületben élők számára a szabadidősportra vagy akár profi sportolásra is. Ezzel nem is fedjük le a teljes 26 hektárt, a terveink szerint még mindig maradna 10 hektár szabad terület, a BKV régi álma, hogy a villamosremíz oda át tudjon költözni. A kettő nem zárja ki egymást, ebben is megtörténtek már a tárgyalások, mi azt is örömmel tudnánk fogadni, ha a maradék területre egy remíz költözne. A szomszédos Ganz-területnek több mint 100 tulajdonosa van, az önkormányzatnak is van egy kis tulajdonrésze, így nagyon nehéz bármilyen előrehaladást abszolválni. Másrészt szabályozóként is jelen vagyunk a területen. Hogy merrefelé fogjuk tudni irányítani a fejlesztést ott, nagyon nehéz megmondani. Az önkormányzat mindenképpen abban érdekelt, hogy ha ott bármilyen illegális tevékenység folyik, az szűnjön meg.
P.: Végezetül, ha már közlekedésről beszélünk, az idén átadott 4-es metró hogyan járult hozzá a kerület fejlődéséhez?
E. A.: Segíti a kerület fejlődését, a legtöbb megállója ebben a kerületben van. Segíti, mert feltárta a II. János Pál pápa teret, és a gazdaságélénkülés már látszik. Eddig ez kicsit távol volt mindentől. De a Rákóczi térnek is sokat segített, bár az korábban is jól megközelíthető volt a 4-es, 6-os villamossal. A keresztirányú közlekedés sokat javított a kerület infrastruktúráján. Segített a közterületek megújulása is a metrófejlesztés kapcsán, ha jól tudom, a fővárosi önkormányzat a metróprojekten túl 150 millió forintot fordított a zöldterület megújítására a II. János Pál pápa téren, aminek mi nagyon örültünk. Itt is együttműködésről tudunk beszélni, mert a projekt keretében az önkormányzat vállalta, hogy a környező úttesteknél ad támogatást, 20 millió forinttal járultunk hozzá.
Forrás: portfolio.hu
