Van több szegedi és makói társasház, ahol a lakók, úgy néz ki, elveszítik lakásaikat. Évekkel ezelőtt megvették és kifizették a remélt otthonuk árát az építési vállalkozónak, aki az építkezést banki hitelből oldotta meg. A jelzálog az épülő ház volt. Normális esetben az építtető, visszafizeti a banknak a felvett hitelt, abban az ütemben, ahogy el tudja adni a lakásokat. Itt nem ez történt, és a bank most a lakókon követeli a pénzt.
Van olyan társasház, Makón és Szegeden is, ahol a jelek szerint kétszer kell kifizetni a lakásokat – nem is alszanak nyugodtan a lakók, egyik per követi a másikat. A szegedi Bakay Nándor utcai, Korondi utcai, valamint a makói Hunyadi utcai társasházak lakói úgy hitték, korrekt szerződést írnak alá, és a pénzt is átutalták, de az összegek jelentős része kézen-közön eltűnt az építési vállalkozónál. Mivel a társasházat hitelből húzta fel, a bank most a lakókat perli.
Magyarországon bevett szokás, hogy a vállalkozók banki hitelből finanszírozzák a lakóparkok, társasházak beruházási költségeit, a jelzálog pedig az épülő ingatlanokat terheli. Ha eladták az összes lakást, a vállalkozó kifizeti a banki hitelt, az úgynevezett keretjelzálog pedig lekerül az építményekről. Mivel az érintet szegedi és makói lakások építője nem a lakások után befolyó pénzből nem egyenlített ki a tartozását, a hitelintézet most a lakókkal akarja visszafizettetni az építő által felvett kölcsönt.
Például a Bakay Nándor utcai ingatlan esetében a lakók 2011-ben kapták meg a perbe hívó levelet, majd több forduló után, idén januárban – megismételt eljárásban, első fokon – elvesztették a pert. A bank 138 millió forintot követel. Az építtetők a két másik társasház esetében ugyanezen koreográfia szerint jártak el. Az egyik makói érintett azt mondta, a vállalkozótól annak idején fedezetet kértek, amit 15 milliós árukészlet formájában meg is kaptak. Amikor a bank felé teljesíteni kellett volna a hitelt, mert a vállalkozó nem fizetett rendesen, a lakók kiküldték a céges telephelyre a végrehajtót, ám az már semmiféle árukészletet nem talált, a vállalkozó elvonta a fedezetét. A bank végül fél áron értékesítette több makói lakást is.
A rendőrségi nyomozás nem állapított meg bűncselekményt. Az ügyben vállalkozóként két férfi érintett, akiket egy másik bank is feljelentett fedezetelvonás bűntette miatt. A jogerős ítélet a két vállalkozóra 78 millió forint eltüntetéséért felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. A férfiak ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is nyomozni kezdett, az okozott kár feltételezett összege kétmilliárd forint. A nyomozati anyagot tavaly májusban adták át a Szegedi Járási Ügyészségnek.
Az egyik érintett vállalkozó néhány napja levelet küldött a lakóknak, amelyben tagadja, hogy eltűntette volna a majdnem harminc szegedi és makói család kifizetett lakásainak árát. A Napközben műsora kereste őt, de nem vette fel a telefonját, a Kossuth Rádió információi szerint társával új vállalkozást indítottak – Magyarországon szlovákiai cégbejegyzéssel.
Maklári András szegedi ügyvéd, a lakók jogi képviselője a Napközben pénteki adásában azt mondta, sajnos nem nagyon elterjedt, hogy a vevők utánanézzenek az építést végző cég múltjának. Hozzátette azonban: amikor a tulajdonosok már látták, hogy az ingatlanok megvalósultak, joggal bízhattak abban, hogy a kivitelező a szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tesz, és eljár a jelzálog törlésének ügyében.
Maklári András szerint a lakók most csak abban bízhatnak, a bank felelőssége is megállapítható abban, hogy nem tett meg mindent a kivitelezővel kötött szerződése maradéktalan teljesüléséért. Mint hozzátette, álláspontjuk szerint a bank nem úgy járt el, ahogy az ilyen helyzetben általában elvárható, különösen egy pénzintézet esetében.
Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke a Kossuth Rádió műsorában megjegyezte, a szegedi és makói történet sajnos nem egyedi, máshol is előfordulhat hasonló eset, ha nem megbízható, régóta működő, stabil gazdasági helyzetű cég az építő. Az egyesületi vezető hangsúlyozta, az ilyen veszteségeket igazából csak körültekintéssel lehet megelőzni.
Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szóvivője szerint nem pénzügyi felügyeleti, hanem polgári jogi vitáról van szó. Ennek lényege, hogy a fogyasztó – vagyis a lakás vevője – sokszor a vállalkozóval áll szerződésben, bankkal pedig nem. Utóbbival a projekthitelt felvett vállalkozó kötött kontraktust. A dominósor végén mindig a fogyasztó áll, aki a problémákat elszenvedi, mert a vállalkozó esetleg eltűnik a pénzzel, illetve bebukik a projekt – mondta. Binder István hozzátette, a jó tanács az, hogy aláírás előtt meg kell nézni, pontosan kivel szerződünk, van-e harmadik fél, finanszírozóként, milyen a vállalkozó helyzete, valamint azzal is érdemes tisztában lenni, a jelzálogjogot mire jegyzik be. Ha a fogyasztó kockázatokat lát – például mert a fedezetet az egész ingatlan jelenti – ne kössön szerződést, hiszen csak a vállalkozóval szemben tudna fellépni – figyelmeztetett az MNB felügyeleti szóvivője.
Forrás: hirado.hu
