Ki fizeti a kilakoltatási moratórium alatt védett lakás költségeit? Az új, vagy a régi tulajdonos?
Végrehajtás utáni árverésen vásároltam egy lakást, de a kiköltözés csak a moratórium lejárta után lehetséges. Kit terhel addig a lakás közös költsége? Azt is szeretnem tudni, hogy az árverési vevő mit fizet még az illetéken kívül. Azt is olvastam valahol, hogy a köztartozás a vevőt terheli. Mit jelent ez a mondat? Ha a volt tulajdonos nem lakja az ingatlant, és van bejelentett tartózkodási helye, így sem lehet kilakoltatni a moratórium ideje alatt? (2014. 11. 22.)
Tisztelt Kérdező!
A közös költségről a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezik. Eszerint közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás. A közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. Ennek megfelelően a közös költség az ingatlan tulajdonosát és nem az ingatlan mindenkori birtokosát (lakóját) terheli, így a közösköltség-tartozás a tulajdonostárstól a tulajdonosváltozástól kezdődően követelhető.
Az árverési vevő az ingatlan tulajdonjogát a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg (Ptk. 5:41. §), ezért a földhivatali bejegyzéstől kezdődően köteles a közös költséget viselni.
A köztartozás törvényben meghatározott olyan fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik stb. (lásd az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt, Art. 178. §). Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli (Vht. 154. §).
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 154/A. §-a szerint az ingatlanban lakó személyek főszabály szerint az árveréstől számított 30. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek. Ha erre határidőn belül nem kerül sor, akkor az árverési vevő kérheti a végrehajtótól, hogy intézkedjen az ingatlan kiürítése érdekében, amihez a végrehajtó akár a rendőrség közreműködését is igénybe veheti. A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a december 1. napjától március 1. napjáig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély a Vht. 182/A. §-a alapján moratórium hatálya alá esik. A végrehajtó ezen intézkedésével szemben végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni a bíróságnál.
A bíróság a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha a kötelezett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult. A végrehajtási kifogást 15 napon belül kell a végrehajtónál benyújtani, aki azt továbbítja a bíróságnak. Tehát végrehajtási kifogás útján kérheti azt, hogy a végrehajtó a kilakoltatási moratórium alatt foganatosítsa a lakás kiürítését.
A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon, awww.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
Forrás: mno.hu