Devizahitelek: a Kúria a végrehajtás szabályozásának egyértelműsítését javasolja

A devizahitelekkel kapcsolatos végrehajtás megszüntetése, illetve szerződés érvénytelensége iránti perek gyakorlatának és szabályozásának egyértelműsítését célzó javaslatot készített a Kúria – jelentette be Harter Mária, a legfelsőbb bírói fórum tanácselnöke egy háttérbeszélgetésen.

A szakember elmondta: a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja tavaly tavasszal kezdte el vizsgálni azokat a problémákat, amelyeket a devizahitelesek tömeges, párhuzamos perlése idézett elő. Devizaalapú kölcsön esetén gyakori, hogy a nem fizető adós ellen bírósági döntés nélkül, pusztán közjegyzői végrehajtási záradék kibocsátásával indul meg a végrehajtási eljárás. Ilyen esetekben a közjegyzőnek nincs lehetősége a végrehajtás alapjául szolgáló hitelszerződés tartalmi kérdéseinek vizsgálatára. Ezután viszont a szorult helyzetbe kerülő adósok jelentős része egyszerre indít végrehajtás megszüntetése iránti pert, illetve szerződés érvénytelensége iránti pert – ismertette Harter Mária.

A párhuzamos perlés a nem teljesítő adósok körében korábban nem volt jellemző, hiszen tetemes illetéke van mindkét perfajtának, viszont az egzisztenciájukat féltő, a teljes vagyonvesztés lehetősége miatt kétségbeesett devizahitelesek gyakran folyamodtak ehhez a megoldáshoz, hogy szorult helyzetükben minden lehetőséget megragadjanak – tette hozzá.

A végrehajtás megszüntetése iránti perek jellemzője a rendkívül szoros, 15, illetve 8 napos határidő, amelyet az eljáró bíróságok sok esetben nem tudtak tartani, hiszen nem egyszer a végrehajtás alapjául szolgáló hitelszerződések érvényességének tartalmi kérdéseiről kellett állást foglalniuk, miközben ezt a problémát sokszor a “párhuzamosan” indított érvénytelenségi perben egy másik bíróság is vizsgálta – mondta a szakember.

Ezeknek a pereknek az egyesítésére a jelenlegi szabályozás mellett legtöbbször nincsen lehetőség, többek között azért, mert a végrehajtás megszüntetése iránti perek mindig a helyi – járási vagy kerületi – bíróságokon indultak, míg az érvénytelenségi perek értékhatártól függően jobbára a törvényszékeken. Ráadásul a különböző perekben ugyanarról a jogkérdésről, a hitelszerződés érvényességéről nem egyszer eltérő döntések születtek, ami csak perújítással, tehát további pereskedéssel orvosolható. Mi több, az is megesett, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti pereket a bíróságok felfüggesztették ugyan, magát a végrehajtást azonban nem.

Miután az alsóbb fokú bíróságok jelezték a Kúriának a devizahiteles szerződésekkel összefüggő végrehajtás megszüntetése, illetve szerződés érvénytelensége miatti perekkel kapcsolatos jogértelmezési problémákat, a legfelsőbb bírói fórum joggyakorlat-elemző munkacsoportot hozott létre kúriai és törvényszéki kollégiumvezetők, tanácselnökök, bírák, továbbá ügyvéd, egyetemi oktató, ügyész bevonásával.

Harter Mária, a munkacsoport vezetője elmondta: néhány napja nyilvánosságra hozott beszámolójukban a jelenlegi szabályozásra figyelemmel azt javasolják, hogy ha devizahiteles ügyekben párhuzamos perlés indul, akkor a végrehajtás megszüntetése iránti eljárást – és magát a végrehajtást is! – függessze fel a bíróság addig, amíg az érvénytelenségi perben megszületik az érdemi döntés a végrehajtás alapjául szolgáló hitelszerződésről.

Az érvénytelenségi perrel kapcsolatban a Kúria tanácselnöke arra is felhívta a figyelmet: bár az érvénytelenség kimondásával az adós megszabadulhat a szerződésben esetlegesen rögzített egyoldalú, eltúlzott terhektől, ugyanakkor azonban, ha a bíróság kimondja egy hitelszerződés érvénytelenségét, az nem jelenti azt, hogy maga az adósság – elsősorban a hitel tőkeösszege, valamint bizonyos mértékű kamata – ne járna vissza a hitelezőnek.

A kölcsönkapott pénzt a kölcsön alapjául szolgáló szerződés esetleges érvénytelensége esetén is vissza kell fizetni, ráadásul az érvénytelenség kimondása után az nyomban esedékessé is válik – szögezte le a szakember.

Az optimális szabályozás kialakításával kapcsolatban elmondta: jelenleg folyik a polgári perrendtartás kodifikációja, ami még évekig tarthat. Ennek során a Kúria annak megfontolását javasolja, hogy a hatásköri és illetékességi szabályok megváltoztatásával váljon lehetővé a végrehajtás megszüntetése és az érvénytelenség kimondása iránti perek egyesítése.

A végrehajtási perek szoros határidejéről szólva megjegyezte, hogy az ilyenfajta gyorsítás nem mindig vezet eredményre, mi több, akár a jogalkotói szándékkal ellentétes eredményre vezethet, például, ha a gyorsan megszülető döntés utóbb megalapozatlannak bizonyul és hatályon kívül helyezése miatt a felek az eljárás megismétlésére kényszerülnek.

Az ítélkezésben fontos szempont a gyorsaság, de ez a törekvés értelmét veszti, ha rendre megalapozatlan döntésekhez, hatályon kívül helyezésekhez és az eljárások megismétléséhez vezet – figyelmeztetett a Kúria tanácselnöke.

Forrás: hirado.hu