Devizahitelesek, megkapaszkodni: új változások az elszámolásban!

Vakarhatják a fejüket a március 1-jén startoló elszámolásokat előkészítő banki vezetők: egy törvénymódosítás és egy MNB-rendelet is megjelent a napokban, amelyek kis mértékben tovább módosítják a devizahitelek elszámolására vonatkozó szabályokat. Felsorolásszerűen bemutatjuk a fontosabb változásokat.

Új törvénymódosítás

A köztársasági elnök aláírására váró, pénteken elfogadott törvénymódosítás többek között az alábbiakról rendelkezik:

  • Egyértelművé vált, hogy nem minősül egyoldalú kamatemelésnek a referencia-kamathoz kötött kamat esetén a referencia-kamatláb változásából eredőkamatváltozás. Ez persze a devizahitelek kis részére volt csak jellemző.
  • Az árfolyamgátban maradók (a kiléptetést nem igénylők) törlesztőrészlete két kivétel miatt nőhet csak: 1. kamatemelkedés (ezt eddig is tudtuk). 2. kombi hitelek esetében a szerződésből fakadó törlesztőrészlet-emelkedés (ez új). Persze aki az árfolyamgátas törlesztőrészlet fixálása mellett dönt (vagyis nem igényli a kilépést), annak nagy valószínűséggel számolnia kell a futamidő-hosszabbodással vagy a törlesztőrészlet későbbi (az 5 éves árfolyamgát-időszak lejárta utáni) emelkedésével.
  • Egy fontos változás a 2010. november 26-a utáni általános szerződési feltételek (ÁSZF-ek) alapján megkötött hitelekre vonatkozik. Eddig úgy volt, hogy ezek esetében a bankoknak nem kell pert indítaniuk a tisztességesség vélelmének megdöntése érdekében, szerződési feltételeik ugyanis alapesetben tisztességesek. Az MNB-nek lehetősége volt arra, hogy idén február 14. és február 28-a között indított közérdekű keresettel ezt a vélelmet megdöntse. Most könnyítést kapott a jegybank: ilyen pert április 30-áig indíthat.
  • A bankoknak viszont 30 napon belül be kell nyújtaniuk az MNB-hez az említett hitelszerződésekre vonatkozó ÁSZF-ek szerződéses kikötéseit tartalmazó kivonatot. Kivétel ez alól, ha nem kerített sort a bank egyoldalú kamat-, díj- és költségemelésre az adott szolgáltatástípus esetében. Mentesül ez alól az a bank is, amely közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy az érintett ügyfelekkel elszámol. Ebben az esetben az MNB sem indít közérdekű pert.
  • A bankokra vonatkozó, korábban 2016. április 30-áig terjedő egyoldalú (!) kamatemelési moratórium (ide nem tartoznak a referanciakamatozású hitelek, például a forintosított devizahitelek) határidejét 2016. április 1-jére hozza elő a törvénymódosítás. Ennek oka az lehet, hogy a fair banki törvény szerint évente egyszer, legkorábban éppen 2016. április 1-jén változtathatnak egyoldalúan tételes díjat és jutalékot, illetve százalékosan meghatározott kötelezettséget a bankok, méghozzá az előző évi infláció mértékének megfelelően.
  • A törvénymódosítás több helyen “referencia-kamatláb periódus” megnevezést helyez a fair banki törvényben előírt “kamatfelárperiódus” helyébe. Mint ismeretes, a referenciaalapon kamatozó hitelek (ilyenek lesznek a forintosított devizahitelek is!) kamatfelára minimum 3 éves kamatperiódusonként, a bankok által javasolt és MNB által közzétett kamatfelár-változtatási mutatók alapján változhat. A (legalább 3 évig) fix kamatozású hitelekre a kamatváltoztatási mutatók vonatkoznak.
  • A törvénymódosítás a fentieken túl lehetővé teszi a negatív kamat alkalmazását a nem természetes személyek által elhelyezett bankbetétek esetében:

Új MNB-rendelet

3/2015 (II. 20.) számmal új MNB-rendelet is megjelent, amely többek között az alábbiakról rendelkezik:

  • Mintaszöveget tartalmaz arra a tájékoztatási levélre vonatkozóan, ha nem keletkezett az elszámolás során a banknak elszámolási kötelezettsége az ügyfele felé: “… az elszámolás alapján Önt fogyasztói követelés nem illeti meg.”
  • Felülírja a korábbi MNB-rendeletet, amely a tájékoztatás pontos tartalmát határozta meg. A tájékoztatás elemei: 1. elszámoláshoz kapcsolódó információk (benne pl. a tisztességtelenül felszámított összeggel, a tartozásra elszámolt és a kifizetendő összeggel), 2. szerződémódosuláshoz kapcsolódó információk (pl. új kamatperiódus, régi és új kamat, várható törlesztőrészlet), 3. Felülvizsgálatra, jogorvoslatra vonatkozó információk.
  • Külön mintaszöveget tartalmaz a rendelet a követeléskezelő által kiküldendő elszámolási tájékoztató levélre, a kedvezményes végtörlesztés következtében megszűnt hitelek elszámolásáról szóló tájékoztató levelére (ezeket, mint ismert, márciusban kell kérvényezniük a végtörlesztőknek).
  • Éves felbontásban hiteltörténeti kimutatást is tartalmaz a rendelet, valamint részletesen tájékoztatniuk kell a bankoknak az ügyfelet a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásról és a döntés elleni jogorvoslat szabályairól is a szöveg szerint.

Forrás: portfolio.hu