Már a tavaszi időszakban elkezdődik, de gyakran még nyáron is tartanak a társasházakban a közös képviselő (szakszerűen: társasházkezelő) váltási folyamatok. Mondhatnánk szezonja van. Milyen okok vezethetnek ahhoz, hogy minden évben sok tulajdonosközösség úgy döntsön: „Elég volt!” Vagy társasházkezelő. Mert utóbbira is van számos példa.
Ha nagyon leegyszerűsítjük egy képviselet megszűnését, alapvetően két részre bonthatjuk: vagy a társasház mond fel, vagy a közös képviselő. Ma még döntő többségében az előbbi jellemző.
Anélkül, hogy jelen írásunkban a közös képviselői szakma átvilágítását elvégeznénk, inkább abban próbálunk tanácsot adni, hogy ha már megszületett a döntés valamely fél részéről, akkor a társasház – azaz a tulajdonosközösség – mire ügyeljen a következő társasházkezelő kiválasztásánál.
Tudni kell, hogy a közös képviseleti munka a 90’es évek elejéhez képest jelentősen megváltozott. Tucatnyi jogszabály, új szabvány nagyon sokrétűvé tette ezt a munkát. Ahogy szoktuk mondani: „A közös képviseleti munka ma már nem a villanyszámla befizetéséről szól.”
Ennek megfelelően állítottuk össze azokat tulajdonságokat amelyekkel jó ha rendelkezik a potenciális közös képviselő jelölt:
- Önálló iroda, székhely megléte, rendezett gazdasági háttér;
- Minimum 10 M Ft-os felelősségbiztosítás Társasházanként;
- Weboldal a tulajdonosok, bérlők napi tájékozódásához;
- Elérhetőség, kapcsolattartás megfelelősége;
- Műszaki háttér, gépjárműpark biztosítása;
- Naprakész elszámolás biztosítása;
- Jogszabályok naprakész ismerete;
- Szakszerűség rendelkezésre állása.
Fenti garanciális pontok megléte előrevetíthetik a minél hosszabb és sikeresebb együttműködést.
Természetesen minden közös képviselő választás más és más. Nincs két ugyanolyan műszaki állapotú társasház, nincs két ugyanolyan igényű lakóközösség, Minden tulajdonosközösségnek a maga problémája a legfontosabb, legnagyobb. Ami érthető is. De a mindennapokban talán a minél felkészültebb, hivatásszerűen dolgozó társasházkezelő tudja segíteni egy társasház fejlődését.