
A rövid távú lakásbérlésre szakosodott, számítógép alapú Airbnb szolgáltatás rövid idő alatt hatalmas karriert futott be. Két év alatt ötszörösére nőtt az ingatlanukat így kiadók száma Magyarországon, jelenleg 7-8 ezer lakást tartanak nyilván. A vállalkozás eddig főleg az adóelkerülés és az albérleti árak elszabadulása miatt került a figyelem középpontjába. Ám ez a fajta lakáskiadás a szomszédok életét is megkeseríti.
Az Airbnb egy olyan turisztikai jellegű bérbeadást jelent lakástulajdonos és bérlő között, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint rövid idejű, pihenésre szolgáló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat foglal magában. A leginkább turisták által igénybe vett szolgáltatás kapcsán a hírek mintha megfeledkeztek volna a turistalakásokkal szomszédos lakókról. Számukra nem anyagi kérdés a jelenség, hanem lakókörnyezetük rendben tartásáról van szó.

„Nem állítom, hogy gyakori a balhézás, de amikor éjjel a hangos kiabálások miatt nem tudok aludni, az elég kellemetlen. Olyan ez, mintha egy kertes házban élő vasárnap délután szundítana egyet a Forma-1-re, de pont akkor kapcsolja be a szomszéd a fűnyírót” – fakadt ki egy fővárosi házban élő lakos a hirado.hu-nak.
Egy másik tulajdonos arról számolt be, hogy előfordult olyan eset, amikor a harmadik emeleti lakásban azzal szórakozott egy társaság, hogy az utcára dobált le tárgyakat. A járókelők biztonsága érdekében átment a már kapatos bulizókhoz, végül nagy nehezen sikerült őket lecsillapítani.
A szakmai szervezet nem tud tömegjelenségről
„Hozzánk nem érkezett olyan panasz, amelyet kifejezetten az új típusú lakáskiadásra lehetne visszavezetni. Ilyen esetben amúgy sem tudna sokat tenni egy társasházkezelő, hangoskodás esetén a lakók értesíthetik a rendőrséget” – válaszolt Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke a hirado.hu megkeresésére.

Egy társasházkezeléssel foglalkozó cég közös képviselője ugyanakkor arról számolt be, hogy az egyik általuk kezelt ház kialakítása „lehetőséget ad arra”, hogy a belső udvarra szemetelhessenek.
„Eddig hetente háromszor takarított a házban a takarító, az érezhetően több szemétkupac miatt a ház úgy döntött, hogy több napon kéri a takarítási szolgáltatást. A sűrűbb takarításból nem következik egyenesen jelentős drágulás, de sokan szóvá tették, hogy ezt a pénzt a lakáskiadóknak kellene állniuk, ha már úgyis sok pénzt keresnek az Airbnb-zéssel.”
Egy másik társasházkezelő arról panaszkodott, hogy előfordult olyan eset, amikor gyorsan kellett volna intézkednie egy lakásban történt csőtörés miatt. Ezt nem tudta megtenni, mivel a személyiségi jogok védelme érdekében úgynevezett lakónyilvántartást nem vezethetnek a házban élőkről, a tulajdonos pedig nem életvitelszerűen használta lakását, a közös képviselőnek arról pedig fogalma sem volt, hogy ki vette ki éppen az Airbnb-lakást.
„Kulcsot csak nem kérhetek minden tulajdonostól a lakásához. A „normális” albérlőkkel lehet kapcsolatot kialakítani, nem jellemző, hogy egy hét után elmennek” – tette hozzá a közös képviselő.
Panzióházak
A több hónapja Airbnb lakáskiadással foglalkozó Eszter szerint a problémát az jelenti, ha a tulaj és a bérlő közé beékelődik egy harmadik fél.
„Egyre többet hallani olyanokról, akik kvázi főbérlőként kezelnek több lakást, az érdekük egyértelmű: minél nagyobb hasznot húzni a kiadásból, szinte akárki beköltözhet. Megértem a szomszédokat, de nem kéne úgy tenni, mintha csak a Airbnb-zők szemetelnének vagy hangoskodnának.”
Forrás: hirado.hu