A Magyar Bankszövetség elnöke lehetőséget lát arra, hogy 2016-ban a lakossági hitelállomány növekedjék, ugyanakkor a vállalati hitelezésnél már azt is eredménynek tartaná, ha az az idei szinten maradna.
Patai Mihály a szervezet keddi, budapesti évértékelő sajtótájékoztatóján hozzátette: napjainkban a magyarországi vállalati szektor hiteleinek csak 40 százalékát nyújtják a hazai hitelintézetek, a hitelek 25 százalékát nyugat-európai bankok adják, a vállalatok fejlesztéseik, beruházásaik 35 százalékát saját pénzügyi forrásaikból oldják meg.
Kovács Levente, a szövetség főtitkára egy kérdés kapcsán kiemelte: a bankszövetség elkötelezett abban, hogy a jelzáloghitelezés keretrendszerének visszaállítását követően szigorítsák az adósok fizetési fegyelmét.
Patai Mihály úgy értékelte, hogy mind a kormánnyal, mind a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) folyamatosan tudtak konzultálni az egyes kérdésekben, voltak persze olyan ügyek is, amelyekben nagyon nem tudtak egyetérteni. Ilyen kérdésnek nevezte a Quaestor-törvényt az elnök, de szerinte a végére ez a véleményeltérés is „kisimul az új törvényjavaslatban”.
Patai Mihály hozzátette: a tényleges megállapodásról nem beszélhet, de annak alapelve: amióta létezik a modern bankrendszer, mindig elkülönül a betét és a befektetés biztosítása.
Hangsúlyozta: a betétek tekintetében a szabályozás a biztonságosságot akarja megteremteni, ezért ad egy bizonyos szintig 100 százalékos védelmet. A befektetések biztosításakor ugyanakkor fontos elem az, hogy a befektetőnek önrésze van, és fontos annak a mértéke is, amivel a nagyobb hozamért a nagyobb kockázatvállalást mutatják ki. Hasonlóan alapelv az is, hogy befektetésvédelem csak a tőkére áll fenn, hiszen csalás esetén a hozam csalásból, azaz más befektetők átveréséből keletkezik.
Elmondta: idén 600 konzultáció, egyeztetés zajlott a bankszövetségben, a szervezet konszenzusra törekszik az egyes kérdésekben. Példaként említette, hogy a folyamatos párbeszéd során sikerült megállapodni a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának kiterjesztéséről, a csődtörvényről és a fair banki szabályozásról. Az Országos Betétbiztosítási Alap feltöltésével kapcsolatban is voltak egyeztetések, s a Quaestor törvény mostani megoldása is konszenzusos megoldás lesz.
Kiemelte: a bankadó-csökkentésről is folyamatosak az egyeztetések, kedden is tárgyaltak a nemzetgazdasági miniszterrel, hétfőn pedig a jegybank munkatársaival egyeztettek a bankszövetség képviselői. Patai Mihály egy kérdésre elismerte: hiába kötöttek egyezséget a bankok, a kormány és a jegybank a bankadóról, az Európai Bizottság a bankadóról múlt héten elfogadott javaslattal kapcsolatban is ellenvéleményt fogalmazott meg.
Patai Mihály szólt arról, hogy a lakossági hitelezés terén a devizahitelek elszámolása és a forintosítás a kétszintű bankrendszer fennállása óta példátlan szervezési, logisztikai és informatikai feladatot jelentett a hitelintézeteknek. A bankok 3 milliárd euró veszteséget szenvedtek el tavaly az elszámoláson, idén a technikai lebonyolítás állította példátlan feladat elé a bankokat. Rámutatott: az ügyfél-reklamációk számából arra lehet következtetni, hogy most jól sikerült megoldani a feladatot, kiemelve, hogy a lépéssel eltűnt az árfolyamkockázat a lakossági bankolásból.
Patai Mihály szerint a világ, benne Európa bankszektora új korszak előtt áll, a digitális bankolás időszaka jön, a magyar bankrendszer tagjai az elmúlt időszakban hatalmas informatikai fejlesztéseket hajtottak végre ennek érdekében. Mint mondta, az új, fair banki szabályozásnak leginkább a digitális bankolás eszközrendszerével lehet majd megfelelni.
Patai Mihály rámutatott: már több éve zsugorodik a vállalati hitelállomány és helyesnek nevezte, hogy a kormány és az MNB ezt a trendet meg akarja fordítani. A magyar gazdaság ugyanakkor struktúraváltásban van, amikor nem lehet gyors változást elérni. A magyar történet nem egyedi, Európában közel két tucat országban tapasztalható, hogy a gazdasági növekedés ellenére a hitelállományok csökkennek.
Patai Mihály hozzátette: nem lehet majd újra évente 200 ezer új autót eladni és 50 ezer új lakást építeni – várhatóan beállunk az új lakások évi 8-10 ezres átlagára, ezt kell majd finanszírozni, ami kisebb hitelnövekedéssel jár együtt.
Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára szerint az európai bankszektor az egyik legfájdalmasabb bizalmi válságot élte át.
A főtitkár emlékeztetett arra: a Nemzeti Eszközkezelő esetében is lassú volt az indulás, ez a magáncsőd esetében is érthető, időarányosan egyébként a magáncsőd jobban teljesít, mint az eszközkezelő, a magáncsőd intézménye esetében már 170 szerződést kötöttek.
Kovács Levente jelezte: a bankrendszer elszámolt, ezt követően jogos, hogy az ügyfelek is jogkövetőbbek legyenek. A bankszövetség mindent meg fog tenni azért, hogy a jelzálog biztosítéki keretrendszer újra működőképes legyen – emelte ki a főtitkár. Hozzátette: a nemfizető adósok állományának komolyan csökkennie kell a normális banküzemi működés érdekében.
Kiemelte: nem a téli kilakoltatási moratórium ellen ágálnak a bankok, sőt, annak kiterjesztését ők is kezdeményezték, de a jogos követelések év közbeni érvényesíthetőségét meg kell teremteni.
A tájékoztatón elhangzott, életművük elismeréseként a Bankszövetség Aranykaptár díját kapta Singlovics Béla, a Budapest Bank, a K&H egykori vezetője, valamint Matthias Kunsch, aki a Bank Austria Creditanstalt, majd annak új tulajdonba kerülésekor a HVB Bank első embereként vett részt a kétszintű hazai bankrendszer kialakításában.
Forrás: mti.hu
