Egy társasház építőjének kálváriáját ismertetjük a jogi esetekben, akinél a használatbavételi engedély kiadása annyira elhúzódott, hogy kicsúszott az illetékmentességi határidőből az adóhatóságnál, és ezen tízmilliós összeget bukott.
A história ennél persze bonyolultabb volt, az első építési hatósággal emberünk komolyan összeveszett, miután úgy érzékelte, hogy egy hónapig nem csináltak semmit. Ezek után a közigazgatási hivatalhoz fordult, hogy zárják ki az illetékes jegyzőt, és jelöljenek ki másikat. Ez meg is történt. A másik építési hatóságot május végén jelölték ki, augusztus 17-én jelentkezett először egy hiánypótlási felhívással. Ezek után egy csomó hibát találtak az épületen, végül decemberben hoztak egy határozatot, amit az építtető sikeresen megfellebbezett, időközben viszont az illetékmentesség határidejéből kicsúszott.
Emberünk közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéséért indított pert az eredeti és a másodszor kijelölt építési hatóság ellen, mondván, hogy ezek lassú és késedelmes, ráadásul jogszabálysértő ügyintézése miatt csúszott ki az illetékmentesség határidejéből az adóhatóságnál.
Az első jegyző azt mondta, hogy ők nem csúsztak ki a hatvannapos ügyintézési határidőből, mert harminc nap után elvették tőlük az ügyet, jogsértő határozatot ugyanezért nem hoztak, szóval ők biztos nem felelősek a kárért. A második építési hatóság azzal érvelt, hogy az iratokat csak júliusban kapták meg, innen kell számítani az ügyintézés határidejét. Utána viszonylag hamar kértek hiánypótlást, azután a szakhatósági engedélyekre kellett várni.
A közigazgatási törvény szerint ezek nem számítanak bele az ügyintézési határidőbe. A saját eljárásuk összesen negyvennyolc napig tartott, ami a hatvannapos ügyintézési határidőn belül van. Azzal is érveltek, az eljárást az bonyolította meg, hogy az építtető a kivitelezés során jelentősen eltért az engedélyeztetett tervektől.
A bíróság végül arra jutott, hogy az első jegyző nem hibás, a második pedig csak felerészben. Az ügyintézési határidőből ugyan tényleg nem futott ki, viszont azzal, hogy végül jogszabálysértő határozatot hoztak, részben miattuk esett el az építtető az illetékmentességtől. A kárt csak felerészben kell megtéríteniük, mert az építtető is közrehatott a kár bekövetkeztében, amikor nem az engedélyezett terveknek megfelelően építette fel a házat.
Forrás: szabadfold.hu
