Az utcát fűti drága pénzért a magyar – Csak minden ötödik magyar lakóingatlan szigetelt megfelelően egy felmérés szerint

A magyar családok csak ötödének lakása rendelkezik megfelelő szigeteléssel, pedig a téli hónapokban óriási összegeket költünk fűtésre. Szigetelnének is a magyarok, de csak támogatással tudnának belevágni a felújításba.

Az év leghidegebb hónapjában, januárban a magyar családok 54 százaléka átlagosan 25–30 ezer forintot, 11 százaléka pedig 30–40 ezer forintot költött fűtésre, 12 százalékuk esetében viszont ez a kiadás a 45–50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik, és mindössze 21 százalékának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon és a tetőtérben is – derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek, Magyarország közös felméréséből. A nem szigetelt otthonban élő családok 70 százaléka tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a „nagy projektbe”.

A családok 69 százaléka szerint otthonuk a legtöbb meleget a nem szigetelt vagy rosszul tömítő nyílászárókon keresztül veszíti el, 40 százalékuk tapasztalata szerint azonban a legtöbb hő a nem szigetelt falakon, 23 százalékuk szerint az ugyancsak szigeteletlen mennyezeten és födémen, 18 százalékuk esetében pedig a padlón át távozik a szabadba.

Annak érdekében, hogy havi kiadásaikat csökkentsék, a felmérésben megkérdezettek egyszerű praktikákkal – ablakpárnával vagy a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével – védekeznek a hideg ellen. Szerencsére azonban évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy nyílászárócserével, illetve leszigeteléssel fogják korszerűsíteni ingatlanjukat. A mostani felmérésben megkérdezettek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe, ám a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni.

fontos a jó szigetelés

Kép: Knauf Insulation

Mit mutatnak a számok?

A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kWh/m2/év, egy panellakásé 200 kWh/m2/év, addig egy családi házé 320 kWh/m2/év. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81 százalékát a családi házak teszik ki. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU-tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének.

Hol szökik a meleg?

Épületeink esetében a sál, sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf Insulation mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20–35 százaléka a falakon, 15–25 százaléka tetőn, a födémen, 10–15 százaléka pedig a padlón realizálódik. Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt; a válaszadók 49,7 százalékának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21 százalékuk esetében csak a homlokzat, 7 százalékuknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a csípős januári mínuszok ellen.

A rezsit is vegyük figyelembe az új lakás vásárlásánál
Felpörög a kormányzati intézkedések nyomán a lakáspiac, csakhogy van egy nagy hiba, amit a legtöbb lakásvásárló elkövethet: amikor a vételár mellett nem kalkulál valaki az ingatlan fenntartási költségeivel.

„Felmérésünk adatai és az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560 ezer tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás és lehetőség, holott önmagában csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8–10 százalékát, azaz 1,1-1,3 milliárd m3 gázt tudnánk megtakarítani” – tette hozzá.

Mediterrán magyarok

A felmérésből az is kiderül, hogy mi magyarok fázós nép vagyunk. A magyar családok 56,4 százalékának otthona ugyanis átlagosan 21–24 fokra van felfűtve, 10 százalékuk pedig 25 fok fölé tekeri a termosztátot. Csupán a felmérésben részt vevők 33 százalékánál van a szakértők szerint is ideálisnak tekintett 20 fok, amely egészségünk mellett pénztárcánkra is kedvező hatást gyakorol, hiszen a hőmérséklet egy Celsius-fokkal való csökkentése 5-6 százalékkal csökkenti a fűtés költségét.

A havi kiadásainkat azonban nemcsak az otthonunk átlaghőmérséklete befolyásolja, hanem az is, hogy mivel fűtünk. A felmérés rávilágít arra is, hogy minden 1000 családból 440 egyedi, illetve gázfűtéssel, 229 család fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 130 család – jellemzően a panel- és társasházakban lakók – távfűtéssel, 120 család házközponti fűtéssel, 70 család pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét.

„A sárga csekkeken, különösen a januári számlán mutatkozó magas fűtésrezsi azonban nem attól függ a legnagyobb mértékben, hogy mivel és mekkora lakóingatlant fűtünk, hanem attól, hogy otthonunk mennyire energiahatékony. Hiába lakik valaki kisebb alapterületű ingatlanban, előfordulhat, hogy az ingatlan állapota, illetve hőmegtartó képessége miatt többet költ fűtésre, mint az, aki nagyobb, de korszerűbb, jobb nyílászárókkal és szigetelt falakkal rendelkező épületben él – mondta Aszódy Tamás. – A kihívás tehát nem az, hogy mekkora teret kell kifűtenünk, hanem az, hogy milyen hatékonyan tudjuk a falak között tartani a meleget” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Forrás: piacesprofit.hu