Szeptemberre halasztották a keretjelzálogos per folytatását

L3115452

2010 óta húzódik a Raiffeisen Bank Zrt. és a tucatnyi szegedi, illetve makói társasházi lakó közötti per, ez év január végén az ítélőtáblán sem született döntés. A keretjelzálogügy ma harmadszor került első fokra – az igazságszolgáltatás itt nem teljesít jobban.

Megkezdődött a Raiffeisen Bank, valamint Nagy Sándor és 29 társa, mint alperes között a keretjelzálog-hitel per a Szegeden. A bíró beszélt az eljárási szabálytalanságról, továbbá arról, hogy az alperesek kifogásaira nem reagált megfelelően az elsőfokú bíróság.

Újra előkerült, hogy jogosan törölte-e a bank azok lakásokról a jelzálogjogot, amelyek azóta tehermentesek, illetve áron alul történt-e értékesítés. Bonyolítja a helyzetet, hogy volt alperes, aki időközben elhunyt.

Az ügyvéd újra bemutatta a számokat, a Hunyadi projekt Kft. lakásai után 98, a Bakay projektnél 138 millióval „tartoznak” a banknak. Időközben két alperes már teljesített, 11,5 millió értékben, így 225 millió forint a Bank követelése.

– Ha a az alperesek által kifizetett összeg befolyt volna a bankhoz, akkor most nem ülnénk itt – mondta az ügyvéd, megvilágítva az egész ügy lényegét. De nem folyt be, azt az építtető “lenyelte”.

Az alperesek továbbra is kérik a bank keresetének elutasítását, ezt mondják egymás után a pórul járt lakók ügyvédei. A 30. rendű alperes képviselője például hosszan részletezte azt, hogy ők befizették a pénzt, többször is kérték a jelzálogjog törlését. Sérelmezi, hogy neki kell bizonyítani a történteket.

Fenntartja kereset elutasítását a 23. rendű alperes képviselője is. – A bizonyítási kötelezettségnek az alperesek csak akkor tudnak eleget tenni, ha a felperes az ehhez szükséges iratokat a rendelkezésükre bocsájtja – mondta egy újabb ügyvéd.

Maklári András ügyvéd úgy látja, hogy ha a felperes az iratokat biztosítja, akkor szakértő kirendelésére van szükség. – A felperes és a projektcégek közötti szerződést szegték meg – állítja az ügyvéd. A felperes igazolja, hogy a fő projektszámlán rendelkezésre álltak-e azok az összegek, ami után a hitelek lehívhatók lettek. Az ügyvéd szerint a felperes nem tett eleget a saját maga állított feltételeinek.

A bank ügyvédje beszélt a pénzintézet óvadéki számlájáról és arról, hogy a Bakay projekttől 100 millió forint nem folyt be a bankhoz. Nem az a lényeg, hogy áron alul értékesítették-e az ingatlanokat és mennyivel.

Maklári András ezt nem így gondolja. Szerinte: a felperes mulasztása, hogy 250 négyzetméterenként nem kérte számon, és nem ellenőrizte a projektcéget, hogy befolyt-e a vételár.

A tárgyalást szeptember 26-án 11 órára halasztották, addig a bíróság kéri, hogy ingatlanegységenként terjessze elő a felperes bank, hogy milyen feltételekkel járult hozzá a jelzálogjog törléséhez.

Korábban

– Nincsen olyan kikötés, hogy az eladó köteles a vételárat a tehermentesítésre fordítani, de polgárjogi felelőssége fennáll, mivel vállalta, hogy törölteti a terheket az ingatlanról – mondta a Délmagyarországnak az L. Gábor-féle szerződések kapcsán Bacsek György ügyvéd.

Eljárásjogi szabálytalanság miatt nem született jogerős ítélet a Szegedi Ítélőtáblán január végén abban a perben, amelyet a Raiffeisen Bank Zrt. indított tucatnyi szegedi és makói társasházi lakó ellen. A perre egy keretjelzálog-ügylet miatt került sor, ahol a L. Gábor „elfelejtett” néhány százmilliót visszafizetni a hitelező banknak – miközben a lakásvásárlóktól beszedte a vételárat.

Az ítélőtábla hangsúlyozta, hogy a Raiffeisen Bank követelése jogos, hiába hivatkoznak a pórul járt lakók arra, hogy kifizették lakásaik árát L. Gábornak. A pénzintézet közel 200 millió forintot követel tucatnyi alperesen. Információink szerint, ha a vétlen lakók összefognának és tárgyalni kezdenének a bankkal, egyezség is születhetne. Ingyen így sem szabadulnának, a lakóknak újra zsebbe kellene nyúlniuk.

Maklári András ügyvéd szerint a megismételt eljárás az eddigieknél rövidebb ideig fog tartani, hiszen az eljárási hiba egyszerűen korrigálható. Az alperesek közül akadnak olyanok, akik képesek és hajlandóak lennének valamennyit fizetni.

A bankot képviselő Szabó Tamás január végén úgy vélte, a 2010 óta húzódó ügyre év végéig pont kerülhet, a további lépések a jogerős ítélettől függnek. Az ügyvéd azt mondta, a Raiffeisen nyitott a peren kívüli egyezségre is.

Egészen új információ az ügyben, amit a múlt héten szellőztetett meg Szabó Bálint, több alperes jogi képviselője. Szerinte egy L. Gábor érdekeltségébe tartozó társaság 200 millió forint körüli összegből megvásárolná a Raiffeisen Bank jogerős ítéletekkel alátámasztott követelését. Ha jól értjük, akkor mégsem a lakóknak kell újra saját zsebükbe nyúlni, hanem az építtetővel kell megegyezniük. Kicsit zavarossá teszi a történetet, hogy a jogi képviselő információi szerint L. Gábor erről a követelésvásárlásról még nem egyeztetett a bankkal.

Forrás: delmagyar.hu