Látványosan megugrott az új lakások kínálata

EGY ÉVE ORSZÁGOSAN VOLT ELÉRHETŐ ANNYI FEJLESZTÉS, MINT MOST BUDAPESTEN

Nagyjából megkétszereződött az elérhető új lakások száma egyetlen év alatt lapunk összeállítása szerint. A kép azonban csalóka lehet, hiszen bár látványosan megugrott az építési, a fejlesztési kedv, a leendő vásárlók a legtöbb új építésű lakást egyelőre csak a tervasztalon láthatják. A társasházak nagy többsége Budapesten készül, a vidéki városok közül legdrágábbnak számító Sopron átlagára is csak kétharmada a fővárosinak.

Ez az év az új lakásokról szól, állítják szakértők. A forgalmi adó 5 százalékra csökkentése már tavaly elmozdította a piacot a korábbi holtpontról, a lakásfejlesztők sorra jelentették be nemcsak új társasházakról, hanem új budapesti városnegyedekről szóló terveiket. A statisztikai hivatal szerint 14 százalékkal több új lakás épült meg tavaly az első három negyedévben, mint 2015 azonos időszakában. Mivel a tervezéstől az átadásig a lakásépítések egy-két év alatt futnak át, az új építéseket ösztönző kormányzati intézkedések hatása inkább az engedélyek megugrásában látható: kilenc hónap alatt csaknem két és félszeresére nőtt a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma az előző év ugyanezen időszakához képest.

Ez a nagyarányú bővülés már a vásárlók számára is kézzelfoghatóvá vált, hiszen az elérhető új lakások száma is jelentősen megugrott. Az Ingatlan.com lapunk kérésére összeállított adatsora szerint legalább négyszáz lakásprojekt zajlik a megyei jogú városokban. A már hirdetett társasházak nagy többsége természetesen Budapesten készül, amelyek között a kétlakásos ikerháztól a több ütemben átadni tervezett több száz, akár ezerlakásos projektekig minden megtalálható.

Jól illusztrálja a felfutást, hogy a hirdetési oldal tavaly áprilisi gyűjtése szerint országosan, valamennyi települést nézve volt annyi, mintegy 240 legalább kétlakásos új ingatlan a piacon, mint amennyi most csak a fővárosban megtalálható. A hirdetések száma egy év alatt a megduplázódott: míg tavaly januárban alig több mint hatezer új lakás volt elérhető, számuk mostanra 12 ezer fölé nőtt.

A lista szerint a vidéki városok közül Szeged emelkedik ki, ahol mintegy 60 új építésű házban lehet lakást vásárolni, majd Pécs következik több mint húsz új társasházzal. Sopronban 18, Győrött 17 új lakásprojekt kínálata érhető el, és Debrecenben is több mint tízé. A többi megyei jogú városban ennél lényegesen kisebb a fejlesztés üteme, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne épülne sok új lakás például Székesfehérvárott vagy Kecskeméten, csak még olyannyira tervezési, engedélyeztetési fázisban vannak, hogy nem kezdték hirdetni őket.

Forrás: Bach Máté

A teljes magyarországi újlakás-piacon elenyésző számban található azonnal költözhető új építésű ingatlan, a vásárlók egyelőre látványtervek és alaprajzok közül, szó szerint a tervezőasztalról válogatnak. A tavaly elkészült, illetve az év elején átadandó lakásokat többnyire még a kormányzat ösztönző intézkedései előtt kezdtek építeni, de nagy részük már vevőre talált. Számos fejlesztő főként a harmadik és negyedik negyedévre ígéri társasháza átadását, de egyelőre kérdés, hogy a kisebb fejlesztők és kivitelezők mennyire tudják tartani a szoros határidőket. A hirdetett, már most elérhető lakások jelentős részét viszont csak 2018-ban vagy 2019-ben vehetik majd birtokba tulajdonosaik.

Az elérhető új lakások átlagára Budapesten – még a megyei jogú városokhoz képest is – kiugró, csaknem 590 ezer forint négyzetméterenként. A második legdrágább Sopronban is ennek csak kétharmadát teszi ki az átlagár, mintegy 400 ezer forintot. Debrecenben és Kecskeméten közelíti még a négyzetméterár a 400 ezret, de a többi városban legfeljebb 350 ezer forint körül van. Ebbe a körbe tartozik az amúgy nagyon pezsgő újlakás-piaccal rendelkező Győr is, ahol 340 ezer forintos négyzetméteráron kínálják az új építésű ingatlanokat.

KIS ALAPTERÜLET, SOK SZOBA

Érdekes fejlemény az egyre bővülő kínálatot nézve, hogy az elérhető új lakások átlagos mérete valamivel kisebb, mint egy évvel ezelőtt volt. Míg a tavaly januárban meghirdetett új lakások átlagosan 79 négyzetméteresek voltak, mostanra 75 négyzetméterre csökkent az átlagméret. Budapesten még jelentősebb a változás: 2015 elején az átlagos lakásnagyság 86 négyzetméter volt, idén azonban már csak 78. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondja, a trend mögött az állhat, hogy a vételár és az elhelyezkedés mellett a funkcionalitás is egyre fontosabb szempont. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minél kisebb alapterületen minél több szobát szeretnének a vásárlók. Szerinte azonban az is kirajzolódik, hogy mások a fejlesztők és mások a vásárlók érdekei, különösen a több gyereket nevelő, adott esetben a családi otthonteremtési kedvezmény lehetőségével élni kívánó családoké. A beruházók ugyanis minél több lakást szeretnének „bezsúfolni” egy-egy társasházba, ami csökkenti az átlagos alapterületet, a családok viszont minél több szobát szeretnének adott alapterület mellett. Az új lakások piacán mindenesetre a kereslet fele a 60–80 négyzetméteres, legalább háromszobás lakásokra és a 40–60 négyzetméteres kétszobásokra irányul. A kínálatban viszonylag kevés 80–140 négyzetméteres ingatlan található, pedig az új lakást keresők 15 százaléka ezek iránt érdeklődik. (P. B.)

Forrás: magyaridok.hu