Olvadnak a lakossági hitelek kamatai

lakossagihitel-1024x682

Ha a korábbinál lassabb ütemben is, de folytatódik a lakossági hitelek kamatainak csökkenése. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél és a hosszabb kamatperiódusú lakáskölcsönöknél ugyanakkor már nem enyhítettek a bankok az év elején.

Folytatódott az első negyedévben a lakossági forinthitelek átlagos kamatainak csökkenése – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A kamatok mérséklődése ugyanakkor már jóval szerényebb mértékű az elmúlt években megszokott ütemhez képest. A háztartások által leginkább keresettnek számító lakáshiteleknél március végére 4,52 százalékra olvadt az MNB által kalkulált átlagos éves kamat, ami 7 bázispontos mérséklődést jelent a 2016. decemberi értékhez képest, a 2015. végihez viszonyítva pedig 61 bázisponttal alacsonyabb.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a lakossági ügyfelek által egyre inkább keresett, hosszabb kamatperiódusú lakáshiteleknél az év elején megállt a csökkenés. A 10 évnél hosszabb ideig fix kamatozású hiteleknél például a december végi 5,07-ról márciusra 5,16 százalékra emelkedett a szerződésekben szereplő átlagos ráta, és az 5 és 10 év közötti kamatfixálásúaknál is 5,88 százalékra nőtt a három hónappal korábbi 5,72 százalékról. A változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú lakáskölcsönöknél viszont újabb mélypontra, 3,36 százalékra csökkent az átlagos ráta a decemberi 3,45 százalékról, ami a devizahiteles időszak virágkorában megszokott árakat idézi.

A hitelkártyakereteknél 3 hónap alatt 2,35 százalékkal csökkentek a kamatok

A hitelkártyakereteknél 3 hónap alatt 2,35 százalékkal csökkentek a kamatok. Forrás: Shutterstock

A szintén alapterméknek számító személyi kölcsönöknél 22 bázisponttal, 15,27 százalékra esett a kamat az első negyedévben, miközben 2015 végén még 18,06 százalék szerepelt egy átlagos szerződésen. Szintén jelentősen – 21,47-ról 21,08 százalékra – csökkent idén márciusig a folyószámlahitelek átlagos kamata az MNB nyilvántartása szerint, amiben komoly szerepe lehetett annak, hogy a hitelkártyakereteknél mindössze három hónap alatt 2,35 százalékos mérséklődést sikerült elérni. (Ennek ellenére még mindig a hitelkártyák utáni, a türelmi idő végéig teljesen fel nem töltött keretek után kell a legtöbbet fizetni a lakossági ügyfeleknek, hiszen itt még márciusban is 28,86 százalékos átlagos kamatot kalkulált az MNB.)

A többi hiteltípusnál viszont már vegyesebb a kép: a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél például a decemberi 5,67-ról 5,82 százalékra emelkedett a szerződésekben szereplő átlagos ráta. Az áruhiteleknél pedig jelentős mértékű ugrás történt, miután az év végi 6,24-ról a harmadik hónapra 16,88 százalékra ugrott az átlagos kamat. (Utóbbinak ugyanakkor nincs nagy jelentősége, hiszen az áruvásárlási hitel erősen szezonális termék, így egy-két hónapon belül is komoly ugrások lehetnek a kimutatott átlagos árakban.)

Változatlanul a lakáshitelek húznak

Az első negyedévben folytatódott a növekedés a kihelyezett lakossági hitelek mennyiségében. A húzóterméknek változatlanul a lakáshitelek számítanak, ezekből három hónap alatt közel 125 milliárdnyit helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, ami csaknem másfélszerese az egy évvel korábbi mennyiségnek. A fogyasztási hiteleknél pedig egyértelműen a személyi kölcsönök vezetnek: ezekből 59,1 milliárd forintnyit folyósítottak a bankok, ami 44,7 százalékos bővülés.

Forrás: vg.hu