Elvileg bármikor az utcára kerülhetnek egy zuglói társasház lakói, mint illegális lakáshasználók, pedig fizettek a lakásukért, sőt, véleményük szerint ők a társasház tulajdonosai. Az építési szakhatóság azonban nem adott ki használatbavételi engedélyt, mert nem épültek meg a beígért parkolóhelyek, az építtető cég viszont időközben elérhetetlené vált. A lakók szerint az önkormányzat könnyen feloldhatná a patthelyzetet, ha akarná. A zuglói jegyző szerint viszont nem tehetnek semmit.
Az építtető kétes módszerei és az építési hatóság figyelmetlensége miatt kerültek kiszolgáltatott helyzetbe egy zuglói társasház lakói – állítják az érintettek képviselői. A kijelölt építési hatóság évekkel ezelőtt engedélyezte a társasház felépítését, de csak a lakások eladása után vették észre az építtető által elkövetett szabálytalanságokat. De addigra már a Zuglóban több beruházást is bonyolító, Hermina-Bauhoz köthető projektcég nem volt számon kérhető.
Mindezt az ügyben ártatlan lakásvásárlók szenvedik meg, akik nincsenek jogviszonyban az önkormányzattal, viszont az épület érvényes használatbavételi engedélye nélkül elvileg bármikor kilakoltathatóak lehetnek, összesen közel négyszázan. Szerintük egyébként a megoldás egyszerű lenne, csak éppen minimális együttműködést követelne meg a zuglói önkormányzattól, amely a lakók szerint eddig nem hajlott a megegyezésre. Pedig az idő sürget, jövőre ugyanis lejár a társasház építési engedélye, és az önkormányzat bármikor elrendelheti az épület lebontását. Az önkormányzat azt ígéri, nem teszik utcára a lakókat, de a patthelyzet megoldására egyelőre nincs ötletük.
fotó: Stiller Ákos
„Nem vették észre”, hogy így fel sem építhető a ház
„Nem jelenthetjük be a lakásunkat állandó lakhelyként, nem vehetünk fel rá hitelt, nem jelenthetünk be a címünkre egyesületet vagy céget, és elvileg bármikor az utcára tehetnek. A kiszolgáltatott helyzetből ráadásul kilépni sem tudunk, mivel értékesíteni sem tudjuk a lakásokat. Egy lakás eladásához az összes telektulajdonosnak kellene előtte lemondania írásban az elővásárlási jogáról, és a lakásokat az eredeti ár feléért sem tudjuk eladni a kialakult helyzet miatt” – foglalta össze a helyzetét a zuglói társasház egyik lakója, aki egyébként hivatalosan nem is lakó: annak ellenére, hogy a tulajdonosnak kifizette a kinézett lakás árát, az önkormányzattól a mai napig nem kap engedélyt a lakás használatba vételére. Ez egyébként logikus is: az építési engedélyt sem a lakók kapták, használatba vételit is az építtetőnek kellene megkapnia. A pórul járt lakón kívül közel négyszázan kerültek hasonló helyzetbe önhibájukon kívül.
A zuglói Bíbor utcában álló telket még 2008-ban vette meg a Hermina-Bau egyik projektcége, és kezdte el építtetni a társasházat, amely 2010 elején készült el. A lakásokat már az építés idején elkezdték értékesíteni, a leendő lakók a lakások felépítése előtt osztatlan közös tulajdonrészt kaphattak a telekből. Az elején még úgy tűnt, minden rendben lesz: az építtető megkapta a földhivataltól az építési engedélyt, majd a VII. kerületi önkormányzat Építésügyi Hatósága (a törvény szerint építési engedélyt csak pártatlan hatóság adhat, és Zugló nem minősült annak, hiszen a telekvásárlásban érintett volt, ezért harmadik felet bíztak meg) aláírta az építési terveket, a kivitelezők menet közben csak néhány, esztétikai jellegű módosítást hajtottak végre. Hamarosan azonban kiderült, problémák lesznek az építési tervekkel: a tervek szerint a társasház parkolójába parkológépeket építettek volna be, olyan szerkezeteket, amik a parkoló autókat egy aknába süllyesztik. Azonban a benyújtott tervek alapján képtelenség volt ezeket az automatákat beszerelni. Az automatákat működtető hidraulikus szivattyúnak nem szorítottak elég helyet, sőt, a parkolókhoz nem tartozott ki- és beálló hely. Mindez, úgy tűnik, az erzsébetvárosi építéshatóságnak nem tűnt fel, amikor megadta az építési engedélyt: csak az épület elkészülte után vették észre, hogy nem az építési engedélyben szereplő tervek szerint készült el a ház.
„Elvileg bármelyik lakásba bemehetnék”
„A vásárlás után a lakók csak résztulajdonosok lettek az ingatlanban, lakást hivatalosan nem kaptak. Bár a cégtől elvileg lakást és parkolókat is vehettek, ahhoz, hogy ez legális legyen, a zuglói önkormányzatnak is meg kell adnia a beköltözési engedélyt, ami a mai napig nem történt meg” – mondta a hvg.hu-nak az egyik lakó. Az elkészült épület ugyanis nem felel meg bizonyos, a parkolásokkal kapcsolatos előírásoknak, valamint az önkormányzat által engedélyezett terveknek: az eredeti tervek szerint az épülethez 105 parkolóhely tartozott volna, a parkológépek hiánya miatt azonban jelenleg csak 47 van. Emiatt a tulajdonosok több mint egy éve nem kaphatnak beköltözési engedélyt, mivel maga az épület működése törvénytelen.
fotó: Stiller Ákos
„Mivel az építtető az erzsébetvárosi építéshatóság által kiadott engedélytől eltérően építkezett, a zuglói önkormányzatnak nem áll módjában kiadni a lakóknak a használatbavételi engedélyt” – mondta a hvg.hu-nak Papp Csilla, Zugló jegyzője. „Az önkormányzat nem a lakókkal, hanem a Hermina Investtel áll jogviszonyban, és a jogszabályok szerint még mindig ők az építtetők, tehát nekik kell átalakítaniuk az ingatlant úgy, hogy az megfeleljen a terveknek. Mi annyit tudunk tenni, hogy erre felszólítjuk őket, ami meg is történt, innentől nem nálunk pattog a labda” – fogalmazott.
Az épület most hivatalosan a lakásvásárló osztatlan közös tulajdona, vagyis jogilag használhatják az épület területét, de életvitelszerűen elvileg nem tartózkodhatnak ott. „A vonatkozó jogszabályok úgy is értelmezhetők, hogy elvileg bármelyik szomszédomtól követelhetem, hogy engedjen be a lakásába, hiszen azt, mint az osztatlan közös tulajdonunk részét, nekem is jogom van használni, és akár rendőrt is hívhatnék rá, ha nem enged be” – fogalmazott az egyik lakásvásárló.
Cégtemetőbe került
Az építést megrendelő cég mulasztását a leendő lakók szenvedték meg: a beköltözési engedély hiányában jogilag illegális lakáshasználónak minősülnek, és a beköltözés után nem sokkal az önkormányzat felszólította őket, hogy függesszék fel a lakások „életvitelszerű használatát”. Ezzel együtt a hibás kivitelezésért felelős céget a hatóságok hosszú ideje képtelenek felelősségre vonni: az épület kivitelezését egy projektcég, a Hermina Invest Kft. vezényelte le, akik papíron nem kötődnek a Hermina-Bau céghez, ahol bevett gyakorlat az épületek kivitelezéséhez külön Kft-ket bejegyezni (Ebben egyébként nincs semmi különös: ingatlanfejlesztők minden egyes projektre külön céget szoktak létrehozni, ezzel együtt komoly átfedések vannak a Hermina-Bau és a Hermina Invest volt és jelenlegi szakember- és értékesítőgárda között).
Azonban nem sokkal az építés elindulása után a Hermina Investnél vezetőváltás történt, az addigi vezető, Dózsa József (aki az Opten céginformációs rendszeres szerint a Hermina Bau műszaki igazgatója, valamint több más Herminás projekthez kapcsolható projektcégben volt valamilyen szempontból pozícióban) helyett Tóásó Ferencné lett a tulajdonosa és vezérigazgatója. Tóásónéról annyit lehetett tudni, hogy a vezetőcsere idején a Havanna lakótelepen élt, és az Opten céginformációs rendszer szerint 15 különböző Kft. volt a nevére írva – csupa olyan cég, amelynek hosszú ideje nem volt bevétele vagy csődeljárás alatt állt (maga a Hermina Invest is nagyon jelentős tartozásokat halmozott fel).
Okirat-hamisításért is feljelentették a kivitelezőt
Tóásóné 2011-ben elhunyt, ezután a Hermina Invest által bemutatott dokumentumok hitelessége több ízben megkérdőjeleződött, emiatt információink szerint az önkormányzat bejelentést tett a rendőrségen és kérte az ügy kivizsgálását – ezt Papp Csilla, Zugló jegyzője kérdésünkre megerősítette. Ebben az időszakban a lakásvásárlókkal továbbra is Dózsa József tartotta a kapcsolatot „megbízott ügyvezetőként”. Toásóné halála óta a cégnek hivatalosan nincs tulajdonosa, a hagyatéki eljárás folyamatosan húzódik, eközben a Bíbor utcai ingatlan ügyében nincs kit felelősségre vonni. A lakók a hvg.hu-nak azt mondták, a céget levélben sem tudják elérni, mivel a székhelyeként megadott címen valójában egy másik cég, egy könyvelőiroda működik. Igaz, a cég felelősségre vonása nem segítene a lakók helyzetén, hiszen a lakhatási jogról szóló vitát az önkormányzattal kell lefolytatni.
fotó: Stiller Ákos
„Az önkormányzat és a Hermina cégcsoport között feszült a viszony, több feljelentés született már az ügyben, valószínűsíthető, hogy a kialakult rossz viszony és a két fél háborújának is az áldozatai azok a családok akik ebben és a többi Hermina fejlesztésben vásároltak lakást. Polgármester úr nyáron támogatásáról biztosította a tulajdonosokat, azonban ennek kézzel fogható eredménye a mai napig nincs” – fogalmazott az egyik tulajdonos.
„A kommunális adót azért behajtották”
„Februárban kaptuk az első felszólítást, hogy hagyjuk el az ingatlant. Ezt megfellebbeztük, de azóta nincs fejlemény” – meséli az egyik lakó. „Szerencsére a fűtést és az áramot nem kapcsolhatta le az önkormányzat, mert résztulajdonosként szerződést kötöttünk a szolgáltatókkal, de így is kiszolgáltatottak vagyunk.” Az önkormányzat gondatlansága máshogyan is okozott gondot egyeseknek a lakók elmondása szerint: annak ellenére, hogy többen nem kapták meg a használatbavételi engedélyt, voltak, akik mégis be tudtak jelentkezni – velük az önkormányzat „annak rendje és módja szerint” kifizettette a kommunális adót, majd ugyanúgy felszólította őket a távozásra.
A lakók szerint elsősorban „az önkormányzat hozzáállásával van a baj”, akik „nem problémamegoldók”. Mint mondták, számos lehetőség lenne a probléma áthidalására, azonban ezekhez mind az önkormányzat közreműködésére lenne szükség. Lehetőség lenne például a lakóknak a parkolóhelyek pénzbeli vagy más módon történő megváltására – vagyis parkolók bérlésére egy harmadik féltől. Az önkormányzat ugyan nem köteles engedélyeztetni ezt a konstrukciót, de elvileg engedélyezheti, eddig azonban nem mutatott erre hajlandóságot, vélik a lakók.
A parkolóbérlés sem megoldás
„A jogszabályok értelmében a parkolók bérlése sem jelentheti azt, hogy megadhatnánk a használatbavételi engedélyt, hiszen a korábban elfogadott tervekben egy egységként szerepelt a telek és a parkolóhelyek” – mondta Papp Csilla. „Az engedély megadására csak akkor lesz lehetőség, ha a ház felépül úgy, ahogy az a tervekben szerepel.” Hozzátette: terveik szerint a használatbavételi engedély ügyét továbbküldik majd a kormányhivatalnak (hasonlóan az építési engedélyéhez), hogy jelöljön ki egy független hatóságot a döntés meghozatalára, mivel Zugló ebben az ügyben sem járhat el kizárási okok miatt. Szerinte azonban kicsi az esély, hogy ez a szerv engedélyezze a használatba vételt, amíg ekkora eltérés van az elfogadott tervek és a kész épület között.
„Informálisan kaptunk olyan jelzéseket a hatóságoktól, valamint a polgármestertől is, hogy az önkormányzat megpróbál segíteni a lakóknak, azonban azóta csak annyi történt, hogy nem küldtek több lakáselhagyási felszólítást.” – mondta az egyik érintett. A lakók a múlt héten nyílt levélben kérték a polgármestert a helyzet rendezésére, melyben többek között azt szerették volna elérni Papcsáknál, hogy legalább megmaradhasson az épület – az építési engedély ugyanis hamarosan lejár, és onnantól kezdve nem csak a használhatóság válik kérdésessé, hanem az elkészült épületek léte is, tehát a házat elvileg bármikor lebontathatják.
fotó: Stiller Ákos
A jogszabályok szerint a szükséges hatósági beadványokat a tulajdonosok – az építtető cég jogutódjaként – csak akkor tudnák saját maguk beadni, ha az építtető, a jelenleg már csak papíron létező Hermina Invest Kft végérvényesen megszűnne. Ez azonban azt is jelentené, hogy saját maguknak kell kifizetniük az engedély nélküli építésért kirótt bírságot és a parkolóhelyek megváltását is – ez összesen több százmillió forintra rúgna.
„Ez még mindig Magyarország”
Arról, hogy szerinte mivel járna az építtető cég megszűnése, Papp Csilla egyelőre nem tudott információval szolgálni, de azt mondta, az épület lebontására, vagy a lakók kilakoltatására biztos, hogy nem kerül sor. Azonban a kialakult jogi patthelyzetet szerinte a zuglói önkormányzat nem fogja tudni megoldani. „Lehet, hogy a lakásvásárlók azzal járnának a legjobban, ha pertársaságot alapítanának, és csalásért perelnék a céget, hiszen lényegében mást kaptak, mint amiért fizettek. Talán így behajtható lenne valamilyen kártérítés, vagy kikényszeríthető az épület befejezése.”
„Sajnos Magyarországon nem úgy működnek a dolgok, mint Nyugat-Európában, ahol ha valaki mond valamit, jó eséllyel úgy is lesz. Ezért nem szabad ilyen üzletbe felelőtlenül belemenni” – fogalmazott Papp. A jegyző szerint a jövőben szükség lehet a Büntető Törvénykönyv módosítására, mivel a jelenlegi szabályozás kevés arra, hogy a hasonló ingatlanügyek áldozatain hatékonyan segíteni lehessen.
Forrás: hvg.hu (szerző: Zubor Zalán)
