A Pénzcentrum.hu értesülései szerint egyre több fogyasztó panaszkodik arra, hogy a tavalyi rezsicsökkentések óta jelentősen csökkent a vezetékes gáz fűtőértéke. A panaszosok szerint a szolgáltatók a minőségen spórolják meg a központi árszabályozás okozta bevételkiesésüket. A Pénzcentrum.hu utánajárt a felvetésnek.
Közzétette honlapján az egyes termékek és szolgáltatások 2013-ra vonatkozó éves fogyasztói átlagárait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). E szerint a vezetékes gázért köbméterenként átlagosan 122 forintot fizettek a lakossági fogyasztók tavaly. A 2012-ben tapasztalt 136 forintos átlagárhoz képest ez köbméterenként 14 forintos megtakarítást jelentett a magyar családoknak. A 2013-as köbméterenkénti átlagár így nagyságrendileg a 2010 és 2011 közötti állapotokat idézi. Az átlagárcsökkenés egyértelműen a rezsicsökkentés számlájára írható. Mint ismert, 2013. január elsejével 10 százalékkal, majd novembertől 11,1 százalékkal csökkent hazánkban a lakossági gáz ára.
A közüzemi díjak központi csökkentése ugyanakkor itt még nem ér véget – a kormányzati tervek szerint 2014 szintén a rezsicsökkentés éve lesz (ez nem is csoda, hiszen közelednek a választások – a szerk.). Ennek szellemében éppen a tegnapi nap folytatta le az Országgyűlés a harmadik rezsicsökkentésről szóló fideszes törvényjavaslat összevont vitáját. Az előterjesztés szerint a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökkenhet. Ráadásul Orbán Viktor miniszterelnök a tavaszi ülésszak első napirend előtti felszólalásában jelezte, a kormány célja, hogy Magyarországon legyen a legolcsóbb az energia Európában.
Tényleg trükköznek a vezetékes gázzal?
Mivel a rezsicsökkentés terheit egyértelműen a szolgáltatók viselik, így a lakosság körében beindultak a találgatások is, vajon hol próbálják a közműcégek kijátszani a rendszert. A legelterjedtebb hiedelem szerint a gázszolgáltatók a fogyasztók számára biztosított földgáz minőségén spórolják meg a központi árszabályozás okozta bevételkiesést. A Pénzcentrum.hu által megkérdezett szakértők szerint azonban a keverék összetételével a szolgáltatók nem tudnak trükközni!
Mivel a földgáz egy túlnyomásos, zárt rendszerben áramlik, a szolgáltató nem tud változtatni a csőben áramló gázkeverék összetételén. Ehhez speciális kompresszorok és egyéb berendezések lennének szükségesek, amelyekkel sem a gázelosztó sem a gázszolgáltató nem rendelkezik. Arról már nem is beszélve, hogy az FGSZ Zrt. a szállítórendszerbe átadott földgáz minőségét folyamatosan (7 percenként) méri – napi és havi átlagot számol, s bizonylatol. Sőt, az FGSZ Zrt. által működtetett gázösszetétel-elemző és fűtőérték számító berendezések mérésügyileg hitelesítettek.
Tényleg csak az állam biztosíthatja egy szolgáltatás tisztaságát?
Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa az Országgyűlés tegnapi vitanapján a gáz minőségével kapcsolatban jelezte, azért nem látható pontos kép, mert privatizálták az ezt mérő céget. Hozzátette: ennek ismét állami kézbe kell kerülnie.
A trükközésre mindazonáltal a szolgáltatás biztonságának fenntartása miatt sincs lehetőség. A gázkészülékek gyártója a készüléken, illetve a hozzá tartozó gépkönyvben, műszaki leírásban, tanúsítványban meghatározza, hogy az melyik szabvány vagy előírás szerinti minőségű, paraméterű ( például a készülék csatlakozási pontjában előírt nyomás) gáz elégetésére alkalmas. A minőséget, illetve a paramétereket jellemzően a szabványok vagy előírások bizonyos határok ( -tól – ig értékek ) között adják meg. A gyárilag beállított készülékeket az üzembe helyezés alkalmával a szakember ellenőrzi, illetve a helyi viszonyoknak megfelelően beszabályozza. Ha a gáz összetétele megváltozik, akkor az égési folyamat nem a tökéletes vagy ahhoz közeli állapot szerint megy végbe, így a készülék működésére káros hatással lehet és akár balesetveszélyt is jelenthet. A balesetveszély elsősorban az egészségre káros anyagok keletkezésében ( például szénmonoxid) jelentkezhet. Éppen ezért tanácsos készülékeinket minimum évi egy alkalommal szakember bevonásával leellenőriztetni.
Miért kell többet fűtenem, tovább főznöm, ha nem trükköznek a szolgáltatók?
Minden fűtési időszakban megnő azon panaszok száma, amelyek a gáz fűtőértékének romlására vonatkoznak. Mint azt ilyenkor a fogyasztók ok-okozati összefüggésként levonják, mivel rosszabb a gáz minősége, tovább tart kifűteni a lakást, felforralni a vizet. Az ilyen panaszok ugyanakkor jellemzően a legnagyobb hidegben szaporodnak meg. Párhuzam így nem a gáz minőségével vonható, hanem az ingatlan energetikai ismérveivel, illetve a vezetékes víz hőmérsékletével. Mint ismert, a magyar lakóingatlanok igen rossz energetikai ismérvekkel rendelkeznek. A legnagyobb hidegben viszont ezekben az ingatlanokban hatványozottan kerül előtérbe az a mondás, hogy az utcát is fűtjük. Minél jobb egy ingatlan energetikai besorolása, annál kevesebb energia kell a felfűtéséhez – még a legnagyobb hidegben is. Összefoglalva tehát szökik a meleg ingatlanjainkból, s a nagy hidegben sokkal jobban kell fűteni, hogy fenntarthassuk a megszokott hőmérsékletet. De ugyanez a gondolatmenet érvényesül a főzés esetén is. Télen hidegebb víz folyik a csapból, így tovább tart annak felforralása is.
A fentiek figyelembevétele mellett mindazonáltal előfordulhatnak minimális eltérések a gáz összetételében. Az általános szerződési feltételek általában pontosan meghatározzák a maximális eltérés mértékét (az eltérés jellemzően az előre meghatározott MJ/m3-es értékhez képest +/- 5 százalék lehet – a szerk.). Sőt, ma már a legtöbb szolgáltatónál bárki online is nyomon követheti ezeket az értékeket – a napi átadói gázminőség adatok nyilvános információként állnak rendelkezésre. Az esetleges fűtőértékbeli eltéréseket a számlán természetesen minden esetben jóvá is írják.
Forrás: penzcentrum.hu
