Hétfőn a Kúria jogegységi határozatot hozott a devizahitelek egyes kérdéseiről. Ennek lényege, hogy az árfolyamváltozásból eredő kockázat áthárítása az ügyfélre nem ütközik jó erkölcsbe, a szerződések érvényesnek tekinthetők, és amikor az egyes bíróságok a szerződéseket vizsgálják akkor is az érvényesség megőrzésére kell törekedniük. De mi lesz azokkal a hitelesekkel, akik már nyertek pert a bankjukkal szemben?
A már jogerősen pernyertes devizahitelesek, akik esetében a döntés után a bank nem élt 60 napon belül felülvizsgálati kérelemmel a Kúria felé azok megnyugodhatnak – mondta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Hír24 tegnapi műsorában.
A fenti kijelentés az általános jogi szabályozásból következik, de a gyakorlatban nem nagyon van olyan pernyertes devizahiteles, akinek van olyan jogerős ítélet a kezében, ami után nem kért jogorvoslatot a bank. Amennyiben ez megtörtént, a Kúria már a saját jogegységi döntése alapján hozhatja meg a döntését.
1. Ahol már biztosan nem nyerhetnek pert a devizahitelesek
A Pénzcentrum.hu információi szerint nincs is olyan eset, amikor valaki az árfolyamváltozásból eredő kockázatot kifogásolta volna és pert nyert. Több esetben a kamatváltozásokat okozó egyoldalú szerződésmódosítás volt a panasz tárgya, amiben a Kúria döntése sem foglal állást.
2. Ahol lehet még némi esélye a devizahiteleseknek
Mi is bővebben foglalkoztunk egy olyan perrel, melynek nyertese az egyoldalú szerződésmódosítást kifogásolta. Számításaink szerint a pernyertes törlesztőrészlete 14 százalékkal csökkenhet, ha a bank felülvizsgálati kérelme után helyben hagyja a döntést a kúria.
A Kúria egyébként az Európai Bíróságra vár. Ha ott olyan döntés születik, hogy a magyar bíróságnak joga van a devizahiteles szerződésekbe egységesen beleszólni, akkor még születhet jogegységi határozat az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban.
3. Hol van a legnagyobb esélyük a devizahiteleseknek arra, hogy pert nyerjenek?
Devizahitel esetén a kölcsönösszeget a szerződés devizában állapítja meg. A bank ezt már forintban utalta, méghozzá egy magasabb eladási árfolyamon. Majd amikor törlesztésre került a sor, az ügyfél forintját vételi árfolyamon számolja el. Ez a különbség költség, és jogosan számolja fel a bank – ezt kimondta a Kúria egy júniusi per során. De! A költségeket fel kell tüntetni a szerződésben, különben az semmisnek minősül. A Kúria júniusi döntése szerint viszont az árfolyamkülönbségből eredő költség megnevezésének pótlásával az érintett devizahitelszerződés továbbra is érvényes.
A konkrét szerződést nem érvényteleníthette a Kúria, helyreállíttatta az eredeti állapotokat, mert az ügyfél kára elenyésző mértékű a szerződés teljes tartalmához képest és az említett árfolyamkölünbözetből eredő költséget a THM tartalmazta, amit az ügyfél is ismert a szerződés megkötésekor.
A Kúria tehát csak kiegészítéssel nevezte továbbra is érvényesnek a szerződést, ez a kiegészítés pedig a költség megnevezése és mértékének megadása. És mivel a mértéke is adott kell, hogy legyen, már nem változhatja azt meg, csakis az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek megfelelően, ami rendkívül szigorúan szabályozza, hogy a bankok milyen esetben emelhetnek díjaikon.
Mivel több banknál nőtt az árfolyamkülönbözet az elmúlt évek folyamán, több devizahiteles megtámadhatja a szerződést a bíróságon és a fenti esethez hasonlóan reménykedhet a pozitív elbírálásban. A baj csak az, ha nyernek is, keveset tehetnek zsebre a végén. Talán még a perköltség se jön ki.
Forrás: penzcentrum.hu
