Először tavaly januárban, amikor 10 százalékkal lett olcsóbb a földgáz, az áram és a távhő. 2013 júliusában a vízdíj, a csatorna, a szemétszállítás, a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés díja mérséklődött ugyancsak 10 százalékkal, novembertől pedig ismét a gáz, az áram és a távhő lett olcsóbb. Korábban számos elemzés rámutatott, hogy a magyar jövedelmek elmaradnak az európai átlagtól, így az energiaárak nagyobb részt hasítottak ki a háztartások kiadásaiból.
Sokáig a románok után a magyarok fizettek a legtöbbet az energiáért – mondta az M1 Az Este című műsorában Ságodi Attila, a KPMG energetikai tanácsadója. A szakértő szerint a privatizált közműcégek többsége termel profitot, de hozzátette: a nyereség minden vállalkozásnál szükséges ahhoz, hogy a befektetett tőke megtérüljön.
A nonprofit működéssel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: véleménye szerint ez csak úgy képzelhető el, hogy a vállalatoknak a „gazdasági elvárás szerinti megtérülésen túl ne legyen profitja”. Megjegyezte, figyelembe kell venni, hogy a „vezetékhálózat karbantartása is befektetést igényel, vagyis a fenntarthatóságnak nem szabad sérülnie.”
Az energiaárak mérséklésére adhat lehetőséget az is, ha csökken a világpiacon a földgáz vagy a villamos energia ára, erre az elmúlt időszakban többször is volt példa – hangzott el a Déli krónikában. Az energetikai hivatal adatai szerint a második rezsicsökkentést követően a magyar családok decemberben már kevesebbet költöttek rezsire mint a szlovákok, a csehek és a portugálok.
Forrás: hirado.hu
