A kerület olyan programon dolgozik, amely a szolgáltató, az önkormányzat és a fogyasztó együttes tehervállalásával szabadítaná meg az embereket a nyomasztó adósságtól – jelentette be a rezsicsökkentést ellenőrző parlamenti munkacsoport elnöke az M1 A Lényeg című műsorában.
a gáz árának alakulása a második Orbán kormány alatt
A Fidesz frakcióülése után szombaton bejelentették: újabb 6,5 százalékkal csökken áprilistól a gáz ára, amit néhány hónappal később a villamos energia 5,7 és a távfűtés árának 3,3 százalékos mérséklése követ. Az áprilisi immár a gáz árának harmadik mérséklése: az eredeti ár 2013 januárjától 10, novemberétől újabb 10 százalékkal csökkent, aminek eredményeként a 2012. év végi 136 forintról 122, majd 108 forintra esett, most pedig 101 forintra mérséklődik majd. Ez hat évvel ezelőtti árszintet jelent. Az előző rezsicsökkentés eredményeként 240 milliárd forint maradt a polgárok zsebében. Szájer József EP képviselő egy vidéki rezsifórumon azt mondta, ez pontosan annak az egyhavi fizetésnek vagy nyugdíjnak felel meg, amelyet a korábbi szocialista kormányok elvettek az emberektől.
EU energia átlagár 2014. december
Egyhavi nyugdíj, egyhavi jövedelem jön vissza
A rezsicsökkentést ellenőrző parlamenti munkacsoport elnöke az M1 A Lényeg című műsorában vasárnap este megerősítette: az rezsicsökkentés harmadik fázisával sikerül elérni, hogy azt az egyhavi nyugdíjat, egyhavi jövedelmet, amelyet az egyébként az energiaárakat folyamatosan emelő Gyurcsány-kormány annak idején elvett az emberektől, most vissza lehet adni nekik. Németh Szilárd hozzátette: mindez törvényszerűen együtt jár majd a közműpiac alapos átalakításával, ahol a szabályokat, árakat már nem a szolgáltatók diktálják, hanem az a legfontosabb szempont, hogy az emberek tudják kifizetni az általuk elfogyasztott energiát. Az új rendszer már nem bírja el a magyar emberek hizlalta extraprofitot, a szolgáltatóknak tisztességes árakkal kell tisztességes haszonhoz jutniuk, és azt lehetőség szerint visszaforgatni a biztonságos működésre és a minőség javítására a rendszerbe.
Nem mennek el tömött sorokban a cégek
A politikus emlékeztetett: a privatizációtól 2010-ig a szolgáltatók 1040 milliárd forintnyi extraprofit vittek ki az országból, azaz ez a pénz egyszerűen eltűnt az országból. A szolgáltatók esetleges kivonulása miatt aggódó szakértői véleményekre reagálva Németh Szilárd hozzátette: nem látja azt, hogy a korábban jogszabállyal és szerződésben garantált 8 százalékos profittal dolgozó cégek az új játékszabályok ismeretében bedobnák a törülközőt, és tömött sorokban készülnének elhagyni az országot, ami – tette hozzá – érthető is, hiszen Nyugat-Európában, de a környező országokban is csak 1-2 százalékos hasznot realizálhatnak a piacon. Mindez természetesen a piac minden szereplőjét érinti, az újabb rezsicsökkentés körülbelül 70 százalékát például az MVM állja majd – hívta fel a figyelmet a fideszes politikus.
Németh Szilárd
Egyre kevesebb a kifizetetlen számla
A legfontosabb – tette hozzá Németh Szilárd -, hogy a legfontosabb cél teljesülni látszik: egyre kevesebb a kifizetetlen, kifizethetetlen számla. 2012 májusában 143 milliárddal tartoztak az emberek a szolgáltatóknak, 2013 júniusában pedig ez a szám 20 milliárddal csökkent. Nem igaz, tehát, hogy a magyarok passzióból, kurucos ellenállásból nem fizetnek, mert, ha megfizethetők a költségek, meg is fizetik, a rezsicsökkentés hozta pénz jelentős részét az emberek adósságaiktól való megszabadulásra fordítják – hangsúlyozta a munkacsoport vezetője. Németh Szilárd a műsorban beszámolt arról is, hogy az Elművel és az ökumenikus szeretetszolgálattal közösen Csepelen egy olyan mintaprojekten dolgoznak, ahol a szolgáltató, az önkormányzat és a fogyasztó egyharmad-egyharmados közreműködésével igyekeznek megszabadítani az embereket a nyomasztó adósságtól. A program a tervek szerint már nyáron elindulhat – jelentette ki az M1 vasárnap esti műsorában a rezsicsökkentést ellenőrző parlamenti munkacsoport elnöke.
Megrázó áramáremelések után
A rezsicsökkentési folyamat éles ellentéte annak, ami másfél évtizeden át jellemezte az energiaszektort. Az elektromos áram ára például 1996-ban 29, 1997-ben 32 százalékkal lett drágább, miután a Horn-kormány úgy döntött: az energiaszolgáltatók privatizációjával próbálja kiszabadítani az országot a csőd közeli helyzetből. A bevételek jelentősek voltak, ám ennek ára volt: a szocialista kormány 8 százalékos eszközarányos nyereséget garantált a szolgáltatóknak. A Horn-kormány négy éve alatt az áram ára összességében több mint duplájára, a gázé három és félszeresére nőtt. Az első Orbán-kormány már akkor is mérsékletességet tanúsított, a négy év alatt mindössze 38 illetve 16 százalékos áremeléssel. A Medgyessy Péter majd Gyurcsány Ferenc által vezetett 2002-2006 közötti kormány ugyanakkor ismét 40 százalékkal növelte az energiaárakat. A 2006-os választás utáni Gyurcsány-csomag újabb drasztikus áremelést hozott. A támogatások megszüntetése miatt az áram ára egyetlen év alatt 12, a gázé 38 százalékkal drágult.
-
- az elektromos energia átlagára a Horn kormány alatt
-
- a gáz árának alakulása a Horn kormány alatt
-
- a gáz árának alakulása a Medgyessy, Gyurcsány kormány alatt
-
- a gáz árának alakulása az első Orbán kormány alatt
Irány a nonprofit energiaszektor!
A Fidesz vezette kormány 2012 decemberében döntött arról, hogy 10 százalékkal mérsékeli a gáz, az elektromos áram és a távfűtés tarifáit. Ahogy akkor Giró-Szász András kormányszóvivő számolt: 17 év alatt a szolgáltatók átlagosan évi 20 százalékos profitot vihettek haza, vagyis befektetésük már több mint háromszorosan megtérült. A miniszterelnök már ekkor utalt rá, hogy a rezsicsökkentés több lesz egyszeri alkalomnál. A politikusok azt is jelezték: a rezsicsökkentések eredményeként végül úgynevezett nonprofit energiaszektort szeretnének látni, ahol a lakossággal csak azokat a költségeket fizetik meg, ami indokolt. A nonprofit energiaszektor kialakításának első lépéseként az állami MVM visszavásárolta a német E.On-tól a földgáz-nagykereskedést és -tárolást működtető céget, fokozta jelenlétét az Émász áramszolgáltatóban, év végén pedig bejelentették a Főgáz visszavásárlását.
A pénztárca is megérzi
A rezsicsökkentés alapjait a Magyar Energia és Közműszabályozási Hivatal adatai adják, amelyekből kiderül, még az első rezsicsökkentés után is a magyar háztartások költötték – a románok mellett – jövedelmük legnagyobb hányadát az energiaárakra. A második rezsicsökkentés után ez a negyedik helyre szelídült, de az áram- és földgázár még mindig egy kétkeresős átlagjövedelmű család keresetének 5,9 százalékát emészti fel, ami duplája a nyugat-európai átlagnak. A szigor eredményeként a rezsicsökkentést fillérre pontosan végrehajtották a szolgáltatók, az előírt tájékoztatási kötelezettséggel együtt: egy 5 ezer forintos fizetési tétel így például a kétszeri rezsicsökkentés után 4 ezer forintra csökkent, ami már jócskán érezhető egy háztartás életében. Az újabb rezsicsökkentés után ez 3800 forintra mérséklődik majd.
Forrás: M1/A Lényeg
