Az ingatlanüzemeltetés költségét irracionálisan leszorítják a tendereken

Az ingatlanüzemeltetési tendereken az indulók annyira leszorítják a vállalási árat, hogy abból optimálisan nem üzemeltethető az irodaház, vagy a bevásárló központ, s ez később pótlólagos beruházást indukál – hangzott el a Portfolio.hu portál Portfolio FM 2014 című szerdai, budapesti konferenciáján, amely az ingatlanüzemeltetésről és az energiahatékonyságról szólt.

Az ingatlant kezelők célja az, hogy – a tulajdonosok érdeke alapján – alacsonyan tartsák a ráfordításokat, erre pedig egyetlen lehetőség kínálkozik, az olcsó üzemeltetés.    

Egy ingatlan működtetésének két szereplője van: a kezelő az, aki szerződést köt a bérlőkkel, tartja velük a kapcsolatot, míg az üzemeltető fizikailag üzemelteti a házat, így a bérlő alkalmazottai az utóbbi dolgozóival találkoznak naponta, hiszen ők intézkednek, ha elromlik a lift vagy csepeg a csap.

A konferencia első két szekciójában e két terület képviselői szólaltak fel – külön-külön -, de kiderült, hogy jobb lett volna a közös gondolkodás, ami a gyakorlatban is hiányzik.

A párbeszédet és a reális ár kialakulását nehezíti az, hogy az ingatlankezelő által kiírt üzemeltetési tenderek alkalmával internetes liciten dől el a végső ár, és mint Szijártó Péter, a B&V Group üzemeltetési vezetője fogalmazott: az ajánlattevőket gyakran “elragadja a hév és a reális ár alá mennek”. 

Tódika László, a TriGranit Zrt. üzemeltetési vezetője megemlített egy olyan szóbeli licitet, ahol az ajánlati ár feléről indult volna az árlejtés.

Az üzemeltető cégek nemrégiben szakmai szervezetet hoztak létre, amelyben célul tűzték ki a szakmai minimumárak meghatározását – jelentette be Laskai Ildikó, a KÉSZ Ingatlan Kft. ügyvezető igazgatója a konferencián.

Az önkormányzati ingatlanok üzemeltetéséről Nagyunyomi-Sényi Gábor, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója beszélt. Kiemelte, hogy a piaci viszonyokhoz képest ebben a szférában sokkal lassabbak a döntési folyamatok. 

Az új Ptk. minimálisan hatott a bérleti szerződésekre – válaszolta egy kérdésre Erdős Gábor ügyvéd, a Deloitte partnere. A március 15. előtt – ekkor lépett hatályba az új Ptk. – kötött szerződések módosításaira a régi Ptk.-t kell alkalmazni, míg a később született szerződések módosításaira az új Ptk. az irányadó. 

Az új szabályok közül kiemelte az ügyvéd azt, hogy aki birtokvédelmet kér, az a jegyző megkerülésével, közvetlenül a bírósághoz is fordulhat. Másik újdonság: a régi és az új bérbeadó egyetemlegesen felel a szerződés betartásáért a bérlő felé.

Forrás: mti.hu