A sokszor hangoztatott csigalassúságú hazai lakáspiaci adatközlésnek köszönhetően még csak most derült ki, hogy 2013-ban mennyivel is csökkent a lakásaink reál és nominális értéké. Nincs jó hírünk. Ahogy azt az előzetes adatokból és piaci információkból sejteni lehetett újabb (sorozatban a ki tudja már hányadik) pofont kapták a lakásárak és a lakáspiac. Azonban ez csak a múlt felhánytorgatása. A jelen és a jövő fényesebbnek tűnik, már ami a hazai lakáspiac emelkedését illeti. Itt vannak a legfrissebb statisztikák.
Az FHB Lakásárindex 2013. évi adatai szerint a lakásárak 6,4%-kal (reál értelemben 8%-kal) csökkentek az előző évhez képest.
Az aktuális mutató előállításához az FHB piaci információinak és saját megfigyeléseinek frissítése mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által 2014 áprilisáig feldolgozott adatokat használták fel.
A lakásárak 2008 óta csökkennek, ennek mértéke azonban 2009 és 2011 között országos szinten mérséklődött, és 2012-ben is alacsony szinten maradt. Ugyanakkor 2013-ban ez a tendencia megtört, mert a 2009-ben megfigyelt értékhez hasonló, 6,4%-os volt a csökkenés. A kedvező inflációs adatoknak köszönhetően azonban reál értelemben az előző évivel szinte azonos mértékű, 8%-os volt a lakóingatlanok értékvesztése.
Hol tartunk a visszaesésben?
A historikus adatokat vizsgálva megállapítható, hogy nominális szintén, vagyis a tényleges árak tekintetében elértük a 2003 eleji szintet, ami azonban ennél is sokkolóbb, hogy reál értelemben, vagyis inflációval deflálva, már bőven a 90-es években járunk.
Szegmentáció
A lakásárak országos szintű csökkenésében erős szerepet játszik a Nemzeti Eszközkezelő 2013-as aktivitása. Ezeknek a tranzakcióknak az ára az eredeti hitel nyújtásának idején becsült ingatlanár 35-55%-os értéke. A Nemzeti Eszközkezelő 2013-ban tízezerrel több lakást vásárolt, mint egy évvel korábban, és több feltételezésen alapuló számítás szerint ezek a tranzakciók mintegy 3%-kal csökkentették az országos Indexet.
A lakásárak változásának és az eladók kényszerhelyzetének kapcsolata területi bontásban is nyomon követhető. Minél kedvezőtlenebb a helyzet egy alpiacon, annál magasabb ott a kényszerértékesített lakások száma, és annál nagyobb a lakásárak visszaesése. Gyakran emlegetett példa Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol a lakásárak csökkenése mellett a kényszerértékesítés sorsára jutó lakóingatlanok aránya is magas az országos átlaghoz képest. A másik oldalon, az utóbbi három év során kedvező kivételt jelentő Győr-Moson-Sopronban pedig a lakásárak mérhető emelkedése mellett az állományhoz képest az egyik legalacsonyabb a nem teljesen piacinak nevezhető tranzakciók aránya.
Mélypont a forgalomban
A jövedelmek tavalyi növekedése még csak elvétve jelentkezett a lakáspiac közvetlen mutatóiban. A lakáspiaci forgalom már ötödik éve szerény szinten mozog, és a mélypontról továbbra sem sikerült elmozdulnia. Az adásvételek száma 2013-ban az előző évekhez hasonló 90 ezer körüli szinten stagnált. Továbbra is várható, hogy a forgalom növekedése csak a hitelezés bővülésével egyidejűleg következik be, mint ahogy az elmúlt tíz évben is megfigyelhető jellemző volt ez az együtt mozgás.
Prognózis 2014
Az árak csökkenése az első lakásuk vásárlását fontolgatók számára kedvező hír, mert az árak számukra kedvező szintje nekik kínál jó vásárlási lehetőséget. A támogatási rendszer évek óta a legtöbbet kínálja, és a „félszocpollal” kapcsolatos spekulációk igazolódása sok érdeklődőt aktivizálhat.
Az alacsony árszint mellett az alternatív befektetési lehetőségek alacsonyabb hozamszintje mozdít meg egy másik vevői csoportot is: a hazai és külföldi, jellemzően 10-20 millió forintos megtakarítással rendelkező magánszemélyeket, illetve az ingatlanportfólió tartása iránt érdeklődő professzionális befektetőket. A jó tömegközlekedésű, fiatalok körében kedvelt környéken elhelyezkedő lakások bérleti hozama 5 és 10% közé tehető. A várhatóan tartósan alacsony kamatszint így a lakáspiac felé fordíthatja a befektetőket is.
Forrás: portfolio.hu
