Rákkeltő falak között élünk?

Magyarországon a tüdőrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés, kialakulásának pontos okai mégsem ismertek. Többnyire a dohányzást és a légszennyezést szokták fokozott rizikófaktorként említeni, de ezek mellett létezik egy hasonlóan súlyos, mégis kevéssé ismert tényező: az azbesztszennyezés. Az Európai Parlament számos civil szervezet kezdeményezését követve, 2013 márciusában határozatot fogadott el az azbeszt elleni küzdelemre. Az azbesztmentesítés fontosságával és gyakorlati megvalósításával, valamint az uniós stratégia hazai alkalmazásával foglalkozott a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége.

Mi bajt okozhat az azbeszt?

Mivel az azbeszt okozta egészségkárosodás nem azonnali (a lappangási idő 10-40 év is lehet), mint más toxikus anyagok esetén, így egészségromboló hatásainak tudományos bizonyításához több évtized kellett. A kutatások arra mutattak rá, hogy az azbeszt belélegzése sok egyéb tényező összhatásából adódóan már kis mennyiségben és rövid kitettség esetén is súlyos, többnyire gyógyíthatatlan betegségek kialakulásához vezet: azbesztózis, tüdőrák, gégerák, mesothelioma.

Hol fordulhat elő?

Tekintve, hogy az azbeszt egyébként kiváló tulajdonságai és költséghatékony alkalmazhatósága miatt számos iparágban alapanyagként szerepelt (építőipar, járműgyártás, szigetelő anyagok, fékrendszerek, füstszűrők), a tűzvédelemben pedig előírásszerűen alkalmazták, így ez a veszélyes anyag szinte bárhol fellelhető a környezetünkben. Az iparban és a középületekben főleg a 70′-es évek után terjedt el a szórt azbeszt használata, így gyárépületekben, valamint bezárt és még működő erőművekben napjainkban is jelentős mennyiségben van jelen.

Lakossági felhasználását tekintve a panellakások a legveszélyeztetettebbek. Országos szinten a beépített mennyiség, mintegy 400.000 – 450.000 nm-re becsülhető, ebből a lakóépületek mintegy 176.000 nm-t tesznek ki. 2005. január 1-jével Magyarországon is hatályba lépett a ’98-as rotterdami egyezmény, melynek értelmében az azbeszt mindennemű felhasználását megtiltották, mely kiterjed a feldolgozott állapotú azbesztre illetve az azbeszttartalmú termékekre is.

Indul a mentesítés!

A fejlett országok szakmai szervezetei reagálva a megbetegedések egyre növekvő számára, azt a célt tűzték maguk elé, hogy az Európai Unió tekintélyének felhasználásával nyomást gyakoroljanak az egyes tagállamok kormányaira, párbeszédet kezdeményezzenek szakmai szervezetekkel, munkáltatókkal, egészségügyi és megelőzésben szerepet játszó intézményekkel, és 2023-ig azbesztmentessé tegyék Európát.

Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke, a Portfolio.hu kérdéseire elmondta: “Véleményem szerint a lakosság hallott már az azbesztről, de főleg a pala jut mindenkinek az eszébe. Az azbeszttől szennyezett lakótelepeken már többet tudnak a kérdésről, mert sajnos megbetegedések is voltak, de ezekről konkrét adatok nem állnak rendelkezésre. Az érintett területek lakóinak többsége tudja, hogy azbesztes környezetben él, azonban a mentesítés költségei messze meghaladják anyagi lehetőségeiket, ezért állami/önkormányzati segítség nélkül nincs esélyük a megoldásra.”

A kormányzat ugyan fogalkozik a kérdéssel, ám forráshiány miatt 2006 óta nem volt folytatása a megkezdett programnak, mondja Borsody. “A Szövetség javasolta az volt a kormányzatnak (NFM), hogy az azbesztmentesítést foglalja be a Panelprogram 2014-be, a Minisztérium azonban csak arra lát lehetőséget, hogy további pályázatokkal lehetne ezt a kérdést kezelni, a Panelprogram ugyanis főleg energiahatékonyságról szól. Természetesen folytatjuk a párbeszédet a Minisztérium új vezetésével is, reméljük, hogy megoldást is találunk.”

A költségekre utalva Borsody úgy véli, hogy “A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint – ezek még változhatnak – csak a lakótelepi környezet mentesítése 20-25 milliárd forintból kezelhető lenne, természetesen több évre elosztva. A panelépületek esetében a kiköltözés nem szükséges, de a lakóknak bizonyos kényelmetlenségeket el kellene viselni.”

Forrás: portfolio.hu