Pezsgőt bonthatnak a devizahitelesek, ha ez tényleg összejön nekik.
Hatalmas változásokat hoz a devizahitelesek életébe a következő néhány hónap.
A Portfolio becslései szerint a legvalószínűbb forgatókönyv esetén:
- egy átlagos devizahiteles tőketartozása a jelenlegihez képest 19%-kal csökken,
- egy átlagos devizahiteles törlesztőrészlete 27%-kal esik, ami olyan (a júniusi átlagárfolyamhoz képest), mintha 183 forinton kellene törleszteni a jövőben a frankhitelt,
- a meglévő devizahitelesek zsebében a törlesztőrészlet-csökkentés miatt összesen évi csaknem 170 milliárd forinttal marad több.
Mindezek fényében akkor is látványos könnyítést kapnak a devizahitelesek, ha „csak” piaci árfolyamon forintosítják később a devizahitelüket. Az alábbiakban a fenti számokat részletezzük, bemutatva egy konkrét példát is.
Számításainkat három, viszonylag nagy valószínűségű feltételezésre alapoztuk:
- a bankok nem tudják majd bizonyítani a bíróságon az egyoldalú kamatemelések tisztességességét, vagyis újra kell számolni ezeket is (a perek novemberben végződhetnek),
- az MNB árfolyamrésre vonatkozó képletének megfelelően működik majd az egyoldalú kamatemelések újraszámolásának képlete is (a pontos elszámolásról ősszel várható törvény),
- az MNB legfeljebb 900 milliárd forintos becsléséből 800 milliárd forint vonatkozik a még hatályos devizahitelekre, ennyi jár nekik vissza.
Mennyit nyer egy devizahiteles?
A példánkban szereplő ügyfél
- 8 millió forintos CHF-alapú kölcsönt
- 20 évre vett fel 2007 júniusában,
- a lakáshitelekre jellemző, átlagos árfolyamrés fizetése mellett (jelenleg jogszabály szerint nulla),
- 4,2%-os kezdeti kamata mára két lépcsőben 6,2%-ra emelkedett, emellett 1,5%-os kezelési költséget fizet.
A várható törlesztőrészlet-csökkenés két tételből jön össze:
- A tőketartozás a mostanihoz képest csökken, hiszen lejönnek belőle (kamatostul) a múltbeli túlfizetések: a folyósítási és a törlesztési árfolyamrés, valamint a kamatemelések miatti törlesztőrészlet-emelkedés.
- A kamatszint is csökken, hiszen helyreáll a mostani helyett az eredeti kamatszint.
Ennek az ügyfélnek a kezdeti 57 ezer forintos törlesztőrészlete mára 112 ezer forintra nőtt(árfolyamgáton kívüli ügyfélről beszélünk). Az MNB képletének megfelelően (a kamatemelésekre is kiterjesztve) újraszámoltuk ezt a hitelt, és azt kaptuk, hogy a törlesztőrészlet 112 ezer forint helyett csak 83 ezer forint lesz. Bár ez is jóval magasabb a kezdetinél, 26%-kal alacsonyabb a mostaninál.
Az adós kezdeti, 8,0 millió forintos tőketartozása az árfolyamváltozások miatt 10,7 millió forintra emelkedett mára. Az MNB képletének megfelelően (a kamatemelésekre is kiterjesztve) újraszámoltuk ezt is, és azt kaptuk, hogy a tőketartozás 10,7 millió forint helyett csak 8,9 millió forint. Ez is magasabb a kezdetinél, de a mostaninál 17%-kal alacsonyabb. Mivel fennálló tartozásról van szó, az ügyfél várhatóan úgy kapja vissza a neki járó pénzt, hogy ennyire csökkentik a tőketartozását. Ez leginkább akkor érdekes, ha elő-, vagy végtörleszteni szeretne az ügyfél.
Mekkorát nyerhet egy tényleg átlagos devizahiteles?
A fenti csak egy példa volt, teljesen átlagos ügyfél nincs, és nem is konstruálható. Sőt, az egyes hitelesek között óriási eltérések lehetnek aszerint, mekkora összeg jár vissza nekik, hiszen:
- nagyon eltérő időpontban és futamidővel
- nagyon eltérő kezdeti és későbbi kamatszint mellett,
- nagyon eltérő árfolyamréssel
adósodtak el, ráadásul a hitelek egy része nem annuitásos, átütemezett, árfolyamgátba belépett vagy éppen nem fizető.
A hazai lakossági devizahiteleket az egyszerűség kedvéért mégis homogénnek tekintve (a legfontosabb hiteltípusonként összesítve) úgy becsültük, hogy jelenleg közel 622 milliárd forint a lakossági devizahitelesek éves törlesztőrészlete (árfolyamrés nélkül, hisz az idén július 1-től már a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél sem engedélyezett).
Mivel azt feltételezzük, hogy az MNB 900 milliárd forintos becsléséből a még hatályos devizahitelekre 800 milliárd forint jut, a mostani 4146 milliárd forintos tőketartozás 3346 milliárd forintra, vagyis 19%-kal csökkenhet a múltbeli „tisztességtelenségek” elszámolása miatt. Emellett a jövőbeni kamatszint nagyjából 2 százalékponttal kisebb lesz a mostaninál. E kettő együtt azt eredményezheti, hogy a teljes törlesztőrészlet évi 622 milliárd forintról 454 milliárdra, vagyis 27%-kal csökkenhet.
Egy átlagos devizahiteles tőketartozása tehát 19%-kal, törlesztőrészlete pedig 27%-kal csökkenhet. Utóbbi (a júniusi átlag árfolyamhoz képest) olyan, mintha 183 forinton kellene a jövőben törleszteni a frankhiteleket. A devizahitelesek teljes éves megtakarítása a törlesztőrészlet-csökkenésből kifolyólag 168 milliárd forint lehet durva becsléseink szerint. A devizahitelesek tehát már akkor is jelentős könnyítést kaphatnak, ha a kormány által kilátásba helyezett majdani forintosítás piaci árfolyamon történik. A fenti számok alapját a júniusi statisztikák képezik. A forint gyengülése ehhez képest csökkenti a devizahiteleseknek az aktuális tőketartozás és törlesztőrészlet arányában kifejezett relatív megtakarítását.
Forrás: portfolio.hu
