A frankhiteleket 256,5, az euróhiteleket pedig 309,0 forintos árfolyamon forintosítják – gyakorlatilag ezt jelentette be az imént a Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleményében. Az ügyfelek hitelét tehát a jelenlegi piaci árfolyamhoz közeli szinten számolják át, a tartozás összegét „csak” a februári elszámolás fogja csökkenteni, átlagosan közel ötödével.
Fontosabb részletek
- A november 7-ei hivatalos MNB-árfolyam és a június 16-ai Kúria-döntés óta eltelt időszak átlagárfolyama közül az alacsonyabbon forintosítják a devizahiteleket (CHF: 256,5, EUR: 309,0).
- A forintosítás módja (hitelkiváltás, kötelező átváltás vagy valami más) még nem ismert, mint ahogy az időpontja sem.
- Az MNB már holnap odaadja a bankoknak a forintosításhoz szükséges 8-9 milliárd eurót, de nem fog hirtelen ugyanennyivel csökkenni a devizatartalék.
- A jegybank beavatkozásával valószínűleg sikerül majd elkerülni a túlzott negatív forintpiaci hatásokat.
Az NGM is megszólalt, megvan a forintosítási árfolyam!
Az alábbi közleményt kaptuk az NGM-től, kiemelések tőlünk:”A Kormány korábbi döntésének megfelelően folyik a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása. Ahogy ígérte, a kabinet három lépésben vezeti ki a devizahiteleket a piacról: elsőként a Kúria döntése után rögzítette az elszámoltatás módját.
Ezt követően a bankok elszámolnak az ügyfelekkel. Harmadik lépésben megtörténik a devizahitelek kivezetése a piacról.
A Kormány a devizahiteles problémakör rendezésénél a Kúria döntésének messzemenő figyelembevételével járt el, biztosítva a folyamat teljes jogszerűségét, ezért a forintosításra is a Kúria döntésének alapul vételével kerülhet sor.
A devizahitelesek érdekeinek védelméhez és a forint árfolyamának megóvásához szükséges megállapodásokat a Kormány, a Nemzeti Bank és a Bankszövetség megkötötte. Ennek keretében az NGM megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (deviza alapú és deviza) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. A megállapodás törvényi átvezetését, parlamenti képviseletét a kormány a fair bankokról szóló jogszabállyal együtt külön törvényben fogja végrehajtani.A megállapodásban a felek egyetértettek abban, hogy a lakossági deviza alapú és deviza jelzáloghitelek kivezetése össztársadalmi érdek.
A lakossági hitelek devizaárfolyam-kockázatának megszüntetése elsődlegesen az adósok számára fontos, azonban a magyar bankrendszer hosszú távú, stabil működéséhez is nélkülözhetetlen. A bankok elszámoltatásának eredményeként az adósok terhei átlagosan 25-30 százalékkal mérséklődnek. Annak érdekében, hogy az így megszerzett előnyt a Kormány megvédje és a jövőben se jelentsen kockázatot a külföldi fizetőeszköz árfolyamváltozása a devizahiteleket forintosítani szükséges.
A számítások alapját a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyama, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyam adja. A két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. A forintosítás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges deviza mennyiséget az MNB teljes egészében biztosítja.
A magyar gazdaság 2014-ben a bankok gyenge hitel aktivitása mellett tudott, több mint 3%-os növekedést produkálni. A Kormány bízik abban, hogy a devizahitelek kivezetését követően a bankok minden energiájukat és rendelkezésre álló forrásaikat a magyar gazdasági szereplők hitelezésére, a gazdaság növekedésének további előmozdítására fogják fordítani.”
A fent kiemelt mondat a frankhitelesek esetében 256,5 forintos, az euróhitelek esetében pedig 309,0 forintos forintosítási árfolyamot jelent. Ez jó hír a bankok számára, amelyeket korábban a piacinál alacsonyabb forintosítási árfolyammal riogattak.
Az MNB már hétfőn odaadja a bankoknak a devizát
A Magyar Nemzeti Bank az alábbi közleményt adta ki vasárnap délelőtt a devizahitelek forintosításával kapcsolatban (kiemelések tőlünk):A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felkészült a fogyasztói devizahitelek forintosítására, így az egy lépésben, gyorsan és rendezett módon mehet végbe.
Az MNB minden nagyobb partnerbankjával szerződést kötött, valamint a Bankszövetséggel külön egy megállapodást is aláírt annak érdekében, hogy a bankok a forintosításból származó devizalikviditást ne a piacon, hanem az MNB tenderein szerezzék be.Az MNB jelentős szerepet vállal a deviza- és a deviza alapú fogyasztói jelzáloghitelek forintra váltásában azzal, hogy a bankok számára biztosítja a forintosításhoz szükséges deviza teljes mennyiségét. Az MNB számára kiemelt cél, hogy a szükséges deviza mennyiségét olyan módon jutassa el a pénzügyi rendszernek, hogy a forintosítás zökkenőmentesen, egy lépésben, gyorsan mehessen végbe. Mindez jelentős előkészületet igényelt.
Első lépésben a Monetáris Tanács 2014. november 4-i ülésén döntött arról, hogy az MNB rendelkezésre bocsátja a bankrendszer számára a fogyasztói devizahitelek forintosításához szükséges, maximum 9 milliárd euro összegű devizamennyiséget.
Második lépésben 2014. november 7-én az MNB minden érintett partnerbankkal formális szerződést kezdeményezett. Ebben az MNB vállalta, hogy a partnerkörébe tartozó hitelintézetek számára biztosítja a forintosításhoz kapcsolódó fedezési ügyletek teljes devizaigényét. A jegybankkal egyedi megállapodást kötő hitelintézetek pedig azt vállalták, hogy minden fedezeti ügyletekhez szükséges devizaigényüket a jegybanktól szerzik be a devizapiac helyett.
A szerződést már minden jelentős fogyasztói deviza- és deviza alapú jelzáloghitelekkel rendelkező bank aláírta.
Végül a harmadik lépésben még szintén 2014. november 7-én Matolcsy György jegybankelnök és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke megkötötték a megállapodást, amely részletesen szabályozza a forintosításhoz kapcsolódó ügyletek legfontosabb üzleti feltételeit.Az egyedi szerződések és az MNB és a Bankszövetség közötti megállapodás értelmében az MNB az első devizanyújtó tenderét 2014. november 10-én 10 órakor tartja.
A jegybank az egyedi megállapodást kötött hitelintézeteknek az előre egyeztetett mértékben rendelkezésre bocsátja a fogyasztói deviza- és devizaalapú jelzáloghitelek forintra konvertálásából adódó fedezeti igény kielégítéséhez szükséges devizát, euró devizanemben a tender időpontjában elérhető legutolsó hivatalos MNB árfolyamon. Az MNB devizanyújtó programját úgy alakították ki, hogy lefedje a bankok igényeit és emellett a keretösszegek teljes kihasználása esetén se veszélyeztesse a jegybank tartalék-megfelelését.
Ez utóbbira az jelent garanciát, hogy a jegybank által rendelkezésre bocsátott eszközök egyrészt mérséklik a rövid lejáratú külső adósságot, és így a jegybanki devizatartalék-igényt, másrészt a devizatartalékok az elkövetkező 3 évben megfelelően szétterített, fokozatos felhasználásával biztosítják a bankok számára a forintosításból származó devizakeresletük kielégítését.Az MNB felkészült a devizahitelek kivezetésére. A megtett lépések lehetővé teszik a fogyasztói deviza- és deviza alapú jelzáloghitelek gyors és rendezett forintosítását.”
A fentiekből nem derül ki, milyen módon (kötelezően vagy például banki hitelkiváltási versenyben, netán önkéntes jelentkezési alapon), illetve mikor (egyszerre vagy fokozatosan) forintosítják a devizahiteleket, az viszont eldőlni látszik, hogy nem az összes lakossági devizahitelt, hanem azon belül a (bankoknál legalábbis) 93%-os állományi arányt képviselő jelzáloghiteleket, köztük a lakáshiteleket és a szabad felhasználású jelzáloghiteleket forintosítják majd. A megállapodás azt biztosítja, hogy amikor a bankoknak erre éppen szükségük lesz (tehát amikor kinyílik a devizapozíciójuk), akkor a külső devizaforrások lezárásához szükséges devizát ne forintgyengítő módon (vagyis a piacról), hanem az MNB-től, a devizatartalék terhére vegyék igénybe. Amennyiben a bankok ismerik már a devizahitelek forintosításának árfolyamát, akár egy összegben, már hétfőn igényelhetik az MNB-től a legfeljebb 9 milliárd euró (de a már megképzett deviza-céltartalékok miatt inkább talán 8 milliárd euró) devizát, ugyanis – hiába tekint el ettől a tőkekövetelmények során a jegybank (lásd alább) – a bankoknak nyitott devizapozíciójuk keletkezik a már ismert, rögzített árfolyam miatt. Ha a bankok nem ismerik még a forintosítási árfolyamot, akkor a deviza igénybevételére fokozatosan kerülhet sor. Elképzelhető, hogy eldőlt: az MNB a szükséges devizamennyiség szinte teljes összegét a pénteki hivatalos MNB-árfolyamon, vagyis 308,97 forintos euróárfolyam mellett adja oda a bankoknak. A jegybank devizatartaléka mégsem fog ekkora összegben csökkenni egyszeri igénybevétel esetén sem, hiszen a bankok úgy tudják visszahelyezni az összeget devizabetétként az MNB-hez, hogy devizaeszközük vagy mérlegen kívüli devizakövetelésük révén a devizapozíciójuk lezárul, a jegybanki devizatartalék pedig csak akkora összegben változik, amekkora részét az igénybe vett devizának nem helyezték el nála a bankok. Mivel erre a szeptemberben bejelentett jegybanki eszközök igénybe vételével kerül sor, a devizatartalék 8-9 milliárd eurós csökkenése csak fokozatosan, ráadásul a tartalékigény egyidejű (igaz, kisebb mértékű) csökkenése mellett, viszonylag biztonságosan mehet végre. A forintgyengítő hatás döntő része ezáltal valószínűleg nem jelentkezik majd.
Kivételt tesz az MNB a bankokkal
A devizamennyiségeknek a bankok rendelkezésére bocsátása, illetve a forintosítás (bizonytalan időpontban történő) végrehajtása közötti időtartamra a bankok devizapozíciója kinyílik, ami elvileg a tőkekövetelményük növekedésével járna együtt. Az MNB azonban el fog tekinteni ettől, a bankszövetséggel kötött megállapodás ugyanis így fogalmaz:”Az MNB nem tekinti a nyitott devizapozíció megváltozásának azt, ha a partnerkörbe tartozó hitelintézeteknek a jegybanki tendereken forintosításból eredő fedezési célból vásárolnak devizát. A jegybank vállalja, hogy ennek megfelelően veszi számba a bankok nyitott devizapozícióját és az ebből származó lehetséges tőkekövetelményeket.”Az MNB honlapján megjelent a Magyar Bankszövetséggel kötött megállapodás teljes szövege is. Ez nem tartalmaz a közleményhez képest sok újdonságot, de például azt igen, hogy ha január 31-éig nem születne meg a forintosítást szabályozó törvény, akkor a megállapodás hatályát veszti.
Hogy a devizahitelesek mit fognak tapasztalni pontosan a forintosításból, illetve mi lesz majd a teendőjük és mikor, azt valószínűleg az imént említett törvény fogja csak meghatározni. Ekkor derülhet ki az, hogy egy összegben vagy fokozatosan, kötelező módon vagy egyfajta hitelkiváltási versenyben, netán önkéntes jelentkezési alapon fogják forintosítani a devizahiteleket. Az sem dőlt még el véglegesen a fenti bejelentéssel, hogy piaci árfolyamon vagy attól eltérő (pl. kedvezményes árfolyamon) váltják majd át a devizahitelesek tartozását forintra, vagyis kell-e a bankoknak további veszteségeket a több mint 900 milliárd forintos bruttó veszteséget okozó elszámolásokat követően elszenvedniük.
Hogy zajlik mindez?
Az MNB két új, szeptemberben bejelentett eszköz bevezetésével szeretné elkerülni, hogy a devizahitelek elszámolása, majd forintosítása túlzott forintgyengülést okozzon. Mivel ehhez az MNB devizatartalékának igénybevételére van szükség, ezért azt is el akarják kerülni, hogy a jegybanki devizatartalék túlzottan csökkenjen. A két új eszköz közül a „feltételes eszköz” a bankok rövid lejáratú külföldi forrásainak, a „feltétel nélküli eszköz” pedig a hosszú lejáratú külföldi forrásainak csökkentéséhez nyújt segítséget.
A feltétel nélküli eszköz működése az alábbi:
1. A devizahitel-állomány csökkenésével (elszámolás) és/vagy konverziójával (forintosítás) kinyílik a bankok teljes (mérlegen belüli és kívüli) devizapozíciója: kevesebb devizakövetelésük lesz, mint deviza-kötelezettségük.
2. Ahhoz, hogy záruljon a bankok teljes devizapozíciója, és ezt ne tömeges piaci tranzakciók révén próbálják lezárni, az MNB spot tranzakciót hajt végre a bankokkal: forint(likviditás)ért cserébe devizát bocsát a rendelkezésére a devizatartalékából.
3. Hogy ennek következtében ne csökkenjen (azonnal) az MNB devizatartaléka, egyidejűleg swap ügyletet is köt a bankkal: visszaveszi a devizát és forintot ad cserébe, valamint jövőbeni kötelezettséget vállal arra, hogy a swap lejáratakor ezt visszacseréli.
4. A swap nem borítja fel ismét a bankok nyitott devizapozícióját, ugyanis bár a mérlegen belül ismét forintlikviditás lesz belőle, mérlegen kívül többlet jövőbeni devizakövetelése keletkezik az eredeti állapothoz képest.
5. A swap azonnali lábának köszönhetően helyreáll az MNB devizatartalékának korábbi szintje, határidős lábán pedig a jegybanknak jövőbeni devizakötelezettsége keletkezik.
6. A swap akkor záródik le, amikor a bank lezárja eredeti (mérlegen belüli vagy kívüli) deviza-kötelezettségét az anyabank vagy egy piaci szereplő felé. Ezzel nem kell sietnie, megvárhatja, amíg az lejár.
7. Ekkor, az eredeti kötelezettség és az új swap egyidejű lejáratakor csökken a devizatartalék és a bankok forintlikviditása is: csökken a kéthetes jegybanki betétállomány.
8. A swap egy kamatmegállapodással is kiegészül (ezért CIRS a neve), így az eszköz nemcsak az árfolyamkockázatok, hanem a kamatkockázatok fedezésére is alkalmas. A feltételes eszköz ehhez képest egy sima spot ügylet arra az esetre, amikor a bank mérlegpozíciója nyílni kezdene.
A feltételes eszköz esetében a jegybank akkor bocsát devizát a bank rendelkezésére, ha tudja teljesíteni, hogy ezért cserébe legalább fele összegben csökkenti a rövid lejáratú külföldi kötelezettségét. Ez teszi lehetővé, hogy bár rövid távon csökkent a jegybank devizatartaléka, az MNB-vel szemben támasztott tartalékigény is csökkenjen, így „ne fájjon annyira”, hogy a jegybank a saját devizatartaléka rovására segíti a devizahitelek döntően január-februári állománycsökkenését („elszámoltatás”), illetve konverzióját (forintosítás).
Forrás: portfolio.hu
