Március-áprilisban egyetlen levélben fog értesülni a devizahitelesek döntő része az elszámolásokról és a forintosításról. Akinek ismeri a jelenlegi lakcímét az elszámolásra kötelezett bankja, illetve nem jogosult vagy nem akar devizahitelben maradni, annak nincs különösebb teendője: az elszámolás és a forintosítás „automatikus” lesz. A tudnivalókról, teendőkről ma sajtótájékoztatót tartott az MNB, több érdekes részlet is kiderült.
A lakossági hiteleket érintő új intézkedések három nagy csoportba sorolhatók:
- A bankok által alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételek miatt csaknem 1000 milliárd forint jár vissza a deviza- és forinthiteleseknek jövőre a két elszámolási törvénynek és a mára elkészült négy jegybanki törvénynek megfelelően (hamarosan mindegyik benne lesz a Magyar Közlönyben).
- Életbe lép a fair bankrendszerről szóló törvény, amely az ügyfelek részletes tájékoztatásáról és a fair hitelárazás (kamatok és díjak) részleteiről rendelkezik.
- A háztartási árfolyamkockázatok megszüntetése érdekében néhány kivételtől eltekintve forintosítják a jelzálogfedezetű devizahiteleket.
A tájékoztatás határidői
Az elszámolásokról, a forintosításról és az ezt követő új kamatszintről egyetlen levélben fognak tájékoztatást kapni az ügyfelek:
- Március-áprilisban kapják meg a devizahitelesek, ha addig befejeződik a bankjuk peres eljárása (a döntő többség várhatóan ide tartozik majd).
- A per befejeződését követő 60 napon belül kapják meg a devizahitelesek, ha március 1-jéig nem ér véget a bank peres eljárása,
- Augusztus-szeptember kapják meg a forinthitelesek, ha addig befejeződik a bank peres eljárása (a döntő többség várhatóan ide tartozik majd),
- A per befejeződését követő 60 napon belül kapják meg a forinthitelesek, ha augusztus 1-jéig nem ér véget a bank peres eljárása.
- A korábban kedvezményesen végtörlesztők márciusban kérhetik az elszámolást, és november 30-áig kaphatják meg az összeget. Vélhetően azonban nem sokan lesznek ilyenek, hiszen a végtörlesztés során igénybe vett kedvezményt le kell vonni az elszámolási összegből.
- Január 1-jétől már az új, rögzített árfolyam alapján esedékesek a törlesztőrészletek (CHF: 256,47, EUR: 308,97, JPY: 2,163 forintos árfolyam).
- Március-áprilisban megkapják az ügyfelek a postai tájékoztatást az elszámolásokról és a forintosításról.
- 30 napjuk lesz az ügyfeleknek, hogy jelezzék: devizában szeretnének maradni (az alább olvasható 4 feltétele van ennek). Ha nem teszik, akkor február 1-jei visszamenőleges hatállyal forintosítják a jelzáloghitelüket. A szerződés az értesítés kézhezvételét követő 31. napon, vagyis legkésőbb május 31-éig automatikusan módosul, a február 1-je óta (a még vissza nem állt kamat miatt) fizetett többlet-törlesztőrészletet a banknak át kell utalnia.
- Az új törlesztőrészletet első alkalommal májusban (a banki tájékoztatás határidejét követő hónapban) kell fizetni, a szerződések a devizanem és a kamatozás kivételével a forintosítás révén változatlanok maradnak.
- Ha megtörtént a forintosítás, de nem tetszik az ügyfélnek a forintosított hitel feltételrendszere, akkor ingyen felmondhatja a hitelét a szerződésmódosulást követő 60 napon belül, vagyis az utolsóként tájékoztatást kapó ügyfelek esetében legkésőbb július 30-áig.
- A felmondást követő 90 napon belül ki kell egyenlíteni a tartozást, vagyis a banki tájékoztatást követő 150 napon belül, legkésőbb október 28-áig le kell zárulniuk a hitelkiváltásoknak.
Ez lesz az értesítésben
Az MNB vonatkozó rendelete alapján a tájékoztatás az alábbiakat tartalmazza majd az elszámolással és a szerződésmódosulással kapcsolatban:
- a tisztességtelenül felszámított összeget,
- a jóváírt, beszámított, kifizetendő összeget,
- az elszámolás előtti és utáni adatokról szóló tájékoztatást (lejárt tartozás összege, gyűjtőszámla hitelből, áthidaló kölcsönből eredő tartozás összege, nem esedékes tőketartozás összege),
- a hiteltörténeti adatokról (külön mellékletben),
- a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást,
- szerződésmódosulás előtti és utáni adatokról (nem esedékes tőketartozás összege, lejárt tartozás összege, gyűjtőszámla hitelből eredő tartozás, éves kamat, kezelési költség, kamatperiódus időtartama, az új kamatperiódus kezdő időpontja, törlesztőrészlet összege, a szerződmódosulást követően fizetendő törlesztőrészlet első esedékessége, kölcsönszerződés lejárata),
- a szerződésmódosulás lényegi elemeiről készített összefoglalót,
- az új törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot,
- a felmondási jogra vonatkozó figyelemfelhívást,
- a szerződésmódosulás alkalmazásának mellőzésére irányuló lehetőségekről szóló figyelemfelhívást és az ezzel összefüggő egyéb tájékoztatást,
- a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást.
A bankoknak „Elszámolási és forintosítási információk” cím alatt információkat, nyomtatványokat kell megjeleníteniük minderről a honlapjukon, hagyományos úton (fiók, telefon, stb.) is tájékoztatnak majd, és közzéteszik a tájékoztatást az állam elleni perekről is. A tájékoztatást követő 30 napon belül először náluk kell jelezni az esetleges panaszokat, ezt követően a Pénzügyi Békéltető Testület lesz ebben az illetékes. A Magyar Nemzeti Banknál a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ microsite-ján szintén „Elszámolási és forintosítási információk” címen, illetve szintén hagyományos úton (személyesen, telefonon, stb.) is lesz tájékoztatás.
- a forintosított hitelek kamatperiódusa 3 hónap,
- főszabály szerint a hitel forintosítás utáni kamatszintje = 3 havi BUBOR + a devizahitel eredeti kamatfelára, de
- nem lehet magasabb a forintosított hitel kamatszintje, mint az eredeti volt,
- legalább 1%-os kamatfelárat, vagyis (a jelenlegi BUBOR alapján) 3,1%-os kamatot fel kell számítaniuk a bankoknak,
- legfeljebb 4,5% (lakáshitelek), illetve 6,5% (szabad felhasználású jelzáloghitelek) lehet a kamatfelár,
- a fenti kamatfelárakat a rendszeresen felszámított díjak nélkül kell számítani.
Az adósokat érintő feladatok
Először is mindenkinek végig kell gondolnia, az elszámolás és a forintosítás érinti-e. Előbbi a hitelkártya, a fizetési számlához kapcsolódó és a kamattámogatott forintalapú lakáshitelek kivételével minden 2004. május 1-je után kötött és 2009. július 27-éig le nem zárt lakossági hitelre vonatkozik, utóbbi viszont csak a deviza jelzáloghitelekre. Lehetnek azonban speciális teendők is:
- az adósoknak, adóstársaknak esetenként együtt kell működniük: 1. a szerződésmódosulás mellőzésére irányuló nyilatkozatot mindegyiknek alá kell írnia (devizahitelben maradás), 2. az adóstársak, kezesek, zálogkötelezettek csak akkor kapják meg közvetlenül a tájékoztatást, ha annak másolatát ők kérik,
- át kell gondolni, hogy a bankhoz bejelentett adatokban (név, lakcím) történt-e változás, az adatváltozást mielőbb be kell jelenteni (folyamatosan meg lehet tenni),
- lezárt hitel vagy a tartozás összegét meghaladó elszámolási összeg esetén, ha nincs az adósnak fizetési számlaszáma az elszámolást végző banknál, akkor be kell jelenteni a fizetési számlaszámot, vagy nyilatkozni kell arról, hogy pénztári készpénzkifizetés útján veszi át az összeget, az átutalás innentől 15 napon belül történik.
- akinek a devizahitele 2020 vége előtt lejár: a nem teljesítő és lejárt hiteleket leszámítva arányuk 6,5%, vagy
- akinek az előírt 1%-os kamatfelár-minimum miatt megnőne a hitel kamatszintje (2-5%-nyi kört érint), vagy
- a törlesztőrészletet meghaladó devizajövedelem áll rendelkezésre (arányuk ismeretlen), vagy
- megfelel a hitel a január 1-től érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arány (PTI, LTV) követelménynek, aminek értelmében 400 ezer forint alatti jövedelem esetében legfeljebb 10%, efölött 15% lehet a törlesztőrészlet a jövedelem arányában CHF-hitel esetében (számuk ismeretlen).
Forrás: portfolio.hu
