„Isten velünk van” – jellemezte egy piaci megfigyelő a Reutersnek a magyar jelzáloghitelesek szerencséjét. A tavaly novemberben elindított forintosításnak köszönhetően ugyanis már nem kell, hogy fájjon a fejük a mostani frankerősödés miatt. Más országok frankhitelesei nem ilyen szerencsések: különösen a lengyeleknek és az osztrákoknak fáj a svájci jegybank lépése. Lengyelországban felerősödött egy devizahiteles csomag esélye.
Óriási érdeksérelmeket okozott csütörtökön közzétett döntésével a svájci jegybank szerte Közép-Európában. Elsősorban az alábbiak bosszankodhatnak:
- devizaalapú autóhitellel és autólízinggel rendelkezők,
- devizaalapú személyi kölcsönnel rendelkezők,
- devizaalapú vállalati/vállalkozói hitellel rendelkezők, hiszen ezeket nem forintosítják Magyarországon sem,
- devizaalapú hitelt Magyarországon kívül felvevők. Közéjük az osztrák banknál hitelt felvevő magyar frankhitelesek mellett számos közép- és kelet-európai ország frankhitelese tartozik.
A Magyar Nemzeti Bank gyűjtése alapján Magyarországon nemzetközi összehasonlításban még mindig különösen magas, 12%-os a devizaalapú hitállomány aránya a GDP-hez képest. Nem sokáig: a február 1-jei fordulónappal lezajló elszámolások következtében ez 10% alá, a forintosítás következtében pedig 2% alá esik az arány.
Még többet mutat az alábbi ábra, hiszen azt jelzi, hogy a bankok (lakossági és vállalati) hitelein belül mennyi a frankhitelek és egyéb devizahitelek aránya. Látható, hogy egyelőre Magyarország jár az „élen” a pirossal jelölt frankhitelek teljes hitelállományhoz viszonyított arányát illetően, utánunk pedig Lengyelország és Ausztria következik. Mivel a magyar frankhitelek több mint 80%-át forintosítani fogják, a frank erősödése a lengyel és az osztrák frankhiteleseket érinti a legdrámaibban.
Nézzünk néhány országot, hogy érinti őket a frank erősödése!
Magyarország
Az adatok hiányossága miatt nem teljesen világos, mennyi frankhitel marad Magyarországon, de állományuk becslésünk szerint 1000 milliárd forint körül lesz majd közel 3000 milliárd forintnyi hitel február 1-jei fordulónappal történő forintosítását követően, aminek közel fele lesz lakossági (nem ingatlanfedezetű) hitel. Frankhitellel azok a vállalkozók rendelkeznek, amelyek 2013 nyarán a Növekedési Hitelprogram első szakaszában zajló forintosításban nem vettek részt. Ami a bankokat illeti, a frankhitel-állomány jelentős csökkenése miatt ezeket nem érinti érzékenyen az átértékelődés, elsősorban CHF/EUR swapok révén ők egyébként is lefedezték már magukat.
Lengyelország
A lengyel jelzáloghiteleseknek a Citigroup adatai szerint 38 milliárd svájci frank hitelük van (a magyaroknak közel 13 milliárd svájci frank van), ami a lengyel GDP-hez képest azonban kisebb arányt jelent a magyarnál. A DMB BOS adatai szerint a bankok közül a Getin Noble Bank, a BPH, a Millennium, az mBank, a BZ WBK és a PKO BP rendelkezik a legnagyobb frankhitel-állománnyal, utóbbi két bank azonban különösen is erős helyzetben van ahhoz, hogy az új kockázattal képes legyen megbirkózni. A Citigroup szerint egy 1,0-es EUR/CHF árfolyamból származó törlesztőrészlet-emelkedés a lengyel GDP kevesebb mint 0,15%-ára rúg, amit bőven kompenzál a lakosság olajáresésből származó megtakarítása. A svájci frank erősödése azonban erősíti egy frankhiteles csomag kialakításának esélyét Lengyelországban, ugyanis ősszel választások jönnek.
Ausztria
Az osztrák lakosság közel 30 milliárd svájci franknyi devizahitellel rendelkezik, amelynek 96%-a frankhitel, a maradék döntő része pedig jenhitel. Nem véletlenül reagált a svájci jegybank bejelentésére eséssel az Erste és a Raiffeisen árfolyama: Ausztriában is jelentősen megemelheti a lakossági ügyfelek törlesztési terhét a frankárfolyam emelkedése. A helyzetet nehezíti, hogy a hitelek nagy része halasztott tőketörlesztésű: az ügyfelek a futamidő eddigi részében csak kamatot fizettek, a tőkefizetés helyett pedig a futamidő későbbi részére/végére tartogatták a tőketörlesztést. Ezt jellemzően egy euróalapú eszközökből összeállított alapból fedezik, így az árfolyameltérésekből fakadó különbözetet zsebből fizethetik az osztrákok.
Balti országok, Bulgária
Viszonylag magas ezekben az országokban a devizahitelek aránya, ez azonban nem jelentett korábban sem túlzottan nagy problémát az ezekben az országokban érvényben lévő árfolyamrögzítés vagy valutatanács miatt. A balti országok eurózóna-csatlakozása révén a kérdés okafogyottá is vált.
Szerbia, Horvátország, Románia
Ahogy a fenti ábrán látható, nem kicsi ezekben az országokban sem a devizahitelek jelentősége, ezek azonban elsősorban euróhitelek, így viszonylag kevés ügyfél szenved majd a frank erősödésétől.
Konklúzió
A svájci frank erősödése tehát Magyarországot érintené a legérzékenyebben, a negatív hatások jó részétől azonban megóv a február 1-jei hatállyal végbemenő forintosítás. Ezt figyelembe véve Lengyelország és Ausztria banki ügyfelei számára a legfájdalmasabb a svájci jegybank döntése. Ezekben az országokban növekedhetnek a fizetési problémák és így a bankok nem teljesítő hiteleinek aránya is.
Forrás: portfolio.hu
