A költséghatékony működésű, ügyfélközpontú szolgáltatás felépítése az elsődleges célja a nemzeti közműszolgáltatónak, amely áprilistól a Főgázt üzemelteti – mondta Horváth Péter János, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki ebben a minőségében a Magyar Hírlapnak adott először interjút. A szakember elmondta azt is, hogy legkésőbb a jövő év elején várható az állami villamosenergia-szolgáltatás indítása. A harmadik láb, a távhőszolgáltatás felállítása a piac sajátosságai miatt még sok munkát ad a szakembereknek.
– A Főgáz számít a fogyasztók tömeges átjelentkezésére más szolgáltatóktól vagy úgy akarja megszerezni a lakossági ügyfeleket, hogy átveszi a jelenlegi egyetemes szolgáltatók vevőkörét?
– Magyarország egyik legjelentősebb földgázszolgáltatója mintegy százhatvan éves múltra tekint vissza, a lakossági szolgáltatásban az első perctől kezdve részt vesz. Mind az egyéni, mind a tömeges ügyfélátvételben van gyakorlata, így mindkét lehetőséget szeretnénk kihasználni. Amikor pár évvel ezelőtt egy kereskedőnek megvonták a működési engedélyét, akkor végső menedékesként a Főgázt is kijelölték az ügyfelek kiszolgálására, és mindenki elégedett volt a váltással. Budapesten kívül még tíz megyében volt jelen a cég, mielőtt most megkapta az országos engedélyt az egyetemes szolgáltatás kiterjesztésére.
– Mit kell tennie annak, aki át akar kerülni a nemzeti közműholdinghoz?
– Nagyon egyszerű a folyamat: az ENKSZ és a Főgáz honlapjáról letölthető vagy az ügyfélszolgálatokon kérhető két nyomtatványt kitöltve el kell juttatnia a Főgázhoz vagy bármely személyes ügyfélkapcsolati pontra. A meghatalmazás segítségével a cég minden további teendőt elintéz. Fontos kitétel, hogy, aki átlép, annak nem lehet tartozása korábbi szolgáltatójánál. Kiemelném, hogy maga az ENKSZ nem szolgáltat, azt a Főgáz végzi – így annak ügyfelei már automatikusan a nemzeti közműszolgáltatóhoz tartoznak. A közműholding szervezi, irányítja a szolgáltatásokat, melyek közül az első a gázüzletág. A későbbiekben indul majd a villamosenergia- és a távhőszolgáltatás.
– Mivel szeretné átcsábítani az ügyfeleket a Főgáz?
– Elsősorban a versenytársakénál ügyfélbarátabb szolgáltatás az, amiben különbözünk. Sokan gondolják úgy, hogy miután évekig német, olasz vagy francia cégeknek fizettek, mostantól egy magyar céghez szeretnének tartozni, így nyilvánul meg az ügyfelek nemzeti érzelme is. A fogyasztói ár terén nem tudunk a versenytársak alá ígérni, hiszen az árakat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szabja meg. Viszont minden olyan, a működésnél felmerülő költség csökkentését megvizsgáljuk, amely révén a fogyasztó végül kevesebbet fizethet majd. Ismert például, hogy, amikor a Főgázt megvette a magyar állam, átvizsgálta annak tevékenységét, és a jó néhány megállapítás egyike az volt, hogy a fogyasztók tízezreinél a szükségesnél nagyobb gázmérők működtek. Ezeken a helyeken a fogyasztóknak magasabb rendszerhasználati díjat kellett fizetniük, ami évente több tízezer forintos többletköltséget okoz. A korábbi tulajdonosnak nem volt érdeke, hogy erre felhívja az ügyfelei figyelmét. Az a véleményünk, hogy a legolcsóbb energia az, amit nem használunk fel. Ezért a közeljövőben megerősítjük az épületenergetikai tevékenységünket, hogy a lakosoknak segítséget nyújthassunk abban, hogy ne fogyasszanak annyi energiát, amennyit eddig – függetlenül attól, hogy Európa három legolcsóbb tarifája között van a magyar.
– Az ENKSZ célja az olcsóbb működés is, ezt milyen eszközökkel biztosítják?
– Egy országos hatáskörben működő cég, kiváltképp, amikor már több üzletágat üzemeltet, a mérethatékonyság miatt sokkal jobban tud gazdálkodni, mint egy regionális vállalat. Úgy látjuk, hogy a mérethatékonyságban nagyon sok kihasználható lehetőség van. A Főgáz országos tevékenysége során az a célunk, hogy minél több fogyasztónk legyen, a mérethatékonyságból adódóan pedig további, jelentős megtakarításokra számítunk. Amikor majd működik az áram- és a távhőszolgáltatás is, nagy előnyt jelent majd az, hogy például egy borítékban küldhetünk ki több számlát. Az egyetemes szolgáltatásnál az egyik legnagyobb költséget a fogyasztóval való kapcsolattartás jelenti, egy összevont számlázási-postázási, leolvasási rendszerrel, vagy az összevont ügyfélszolgálati irodákkal és call centerrel, amely nem utolsósorban a fogyasztók kényelmét is szolgálja, sokat lehet megtakarítani. A Magyar Postával és a Díjbeszedő Zrt.-vel való együttműködésünk szintén a költséghatékonyságot szolgálja.
Horváth Péter János: Az a legolcsóbb energia, amit nem használunk fel (Fotó: Hegedüs Róbert)
– Ezek a megtakarítások kompenzálják majd azt, hogy a vidéki ügyfelek fajlagosan drágábban láthatók el, mint a nagyvárosiak?
– Ismerjük ezt a kérdést, ezért ennek tudatában kérvényeztük annak idején az ország egészére vonatkozó engedélyt, véleményünk szerint ezt a problémát kezelni tudjuk.
– Milyen a működési és tulajdonosi kapcsolat az ENKSZ és az általa felügyelt közműtársaságok között?
– Jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a Főgáz tulajdonosa, amely vagyongazdálkodási, befektetési szempontokat vesz figyelembe. Az ENKSZ és az MFB szerződést kötött a Főgázra vonatkozóan, amely biztosítja a holding számára, hogy a napi működés irányításához szükséges jogosítványokkal éljen, hiszen az ágazati, szakmai kompetencia nálunk van. A Főgáz-csoport valamennyi tevékenysége felett az ENKSZ gyakorolja az iránytói szerepet.
– A Főgáz esetleges veszteségei az MFB-t terhelnék?
– Bárki elindít egy vállalkozást, nem a veszteséges működésre tervez. Szerintünk a közműholdingot lehet gazdaságosan működtetni, az optimális méret elérése után pedig meggyőződésem, hogy nyereséges lehet. Ezért nem hiszem, hogy támogatásra szorulnánk, tevékenységünk során pedig valamennyi hazai, európai uniós szabályozást betartunk.
– Lapértesülések szerint az állami áramszolgáltató az Elmű–ÉMÁSZ páros alapjain jön majd létre. Meg tudja ezt erősíteni?
– Az ENKSZ keres minden olyan lehetőséget, amellyel a leghatékonyabban tudja elindítani a villamosenergia-szolgáltatási tevékenységét. Valamennyi, Magyarországon működő egyetemes áramszolgáltatóval kapcsolatban állunk, és a legjobb lehetőséget választjuk majd, bármelyik vállalattal lehetséges a megállapodás. Heti gyakorisággal találkozunk a piaci szereplők vezetőivel, eltökélt célunk, hogy legkésőbb 2016 elején elinduljon a villamosenergia-szolgáltatás a nemzeti közműcégnél. A rezsicsökkentés tartóssá tétele és továbbvitele érdekében olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek ezt biztosítani tudják és a fogyasztói ár esetleges további mérséklésére is keressük a lehetőségeket.
– Az állami távhőszolgáltatás elindítása előtt mik a teendők?
– Ez a terület sokkal bonyolultabb, mert míg a villany- és a gázpiac jelentősen koncentrált, addig mintegy száz távhőtermelő és -szolgáltató teljesen különböző szolgáltatási terjedelemben, számlázási rendszerben működik. Április harmincadikáig kell benyújtani a kormány felé a távhő cselekvési tervet, a további lépések az ott elfogadott határozatból következnek majd. Elsődlegesen a teljesen eltérő működési struktúrákat kell egységesíteni, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy országosan egységes árszabási módszert lehessen bevezetni.
– Az Állami Számvevőszék az elmúlt időszakban számos működési problémát tárt fel a távhőszolgáltatóknál. Ez jelent akadályt az önök munkájában?
– Ez nem akadálya, inkább mozgatórugója annak, hogy a piacon minél előbb szerepet vállaljunk. Valóban számtalan probléma van ezen a területen, elég azt megjegyezni, hogy a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t négy távhőtermelő vonatkozásában a MEKH gázellátóként jelölte ki, mert az állami földgázkereskedő nélkül nem lett volna fűtés több vidéki nagyvárosban ezen a télen. Ez is bizonyítja, hogy a probléma nagyon súlyos és mielőbbi megoldásra vár, az állami rendszerben a működés egyértelműen biztonságosabb lenne.
Forrás: magyarhirlap.hu
