Jelentős mértékben nőtt a fizetési hajlandóság a követeléskezelőkhöz került ügyekben, és felére esett az egyáltalán nem behajtható tartozások aránya – hangzott el az EOS Csoport mai napon tarott sajtótájékoztatóján.
Jelentősen nőtt a fizetési hajlandóság a magyar lakosság, illetve a kis-, és középvállalkozások körében: ma már a számlák 77 százalékát időben kiegyenlítik az arra kötelezettek. A behajthatatlan követelések aránya így felére esett, a követeléskezelőkhöz jutott ügyek 6 százaléka helyet mindössze 3 százalékánál nincs megtérülés – derült ki az EOS Csoport kutatásából.
Ez azt jelenti, hogy a követeléskezelőkhöz került ügyek 23 százalékával van probléma (teljesen behajthatatlan, vagy késedelmes ügyfél). A késedelmes ügyfelek jellemzően 17 nap alatt fizetik be az esedékes tartozást, míg ez egy évvel ezelőtt még 23 nap volt. A nemfizetés okai ugyanakkor nem sokat változtak, a leggyakoribbak továbbra is tartják magukat.
A nemfizetésnek 7 jellemző oka van:
- Munkanélküliség (38 százalék)
- Pénzügyi nehézségek (31 százalék)
- Eladósodottság/fizetésképtelenség (26 százalék)
- Hanyagság (24 százalék)
- Gazdasági helyzet (21 százalék)
- Szándékos mulasztás/csalás (13 százalék)
- A szolgáltatással kapcsolatos panasz (10 százalék)
Egyre jobban kezelik a cégek a csalás típusú nemfizetést, azonban még mindig jellemző például hajléktalan nevére mobiltelefont vásárolni.
– mondta el Thummerer Péter, az EOS Faktor és az EOS KSI ügyvezető igazgatója.
Milyen követelések jellemzőek Magyarországra?
Három fő terület jellemző jelenleg a követeléskezelőknél:
- Közüzemi (többségében gázszámla tartozás, illetve áram, vízdíj stb.)
- Telekommunikációs követelések (internet, telefon stb.)
- Banki szolgáltatások, amelyek körében jellemző a lízing, a fogyasztási hitel, hitelkártya, illetve folyószámla-hitelek.
A devizahitelekkel kapcsolatos elszámolás a legmeghatározóbb a követeléskezelés során. A követeléskezelőknek ugyanis a bankokhoz hasonlóan el kell számolniuk az ügyfelekkel. Lényeges azonban, hogy a követeléskezelők jellemzően nem jelzáloghiteleket, hanem inkább szabad felhasználású kölcsönöket vettek át a bankoktól, százezer késedelmes, illetve lejárt tartozásból az EOS nagyjából kétezer követelést vásárolt meg.
Eddig ugyan nem volt jellemző a jelzáloghitelek követeléskezelőhöz kerülése, azonban a kilakoltatási moratórium megszűnésével ez is jellemző lehet.
Mi a helyzet a cégeknél?
A cégek fizetési határideje 31 nap, amely a kelet-európai átlag alatt található 5 nappal, ráadásul a tavalyi méréshez képest 6 nappal lett rövidebb a fizetési határidő. Ennek lényege, hogy a cégek működése gördülékenyebb lehet, és kevesebb, a cég működéséhez nélkülözhetetlen (kisebb összegű) átmeneti hitelre lesz szüksége.
Forrás: penzcentrum.hu
