Ezért nem fizeti ki számláit rengeteg magyar: a 7 leggyakoribb ok

Jelentős mértékben nőtt a fizetési hajlandóság a követeléskezelőkhöz került ügyekben, és felére esett az egyáltalán nem behajtható tartozások aránya – hangzott el az EOS Csoport mai napon tarott sajtótájékoztatóján.

Jelentősen nőtt a fizetési hajlandóság a magyar lakosság, illetve a kis-, és középvállalkozások körében: ma már a számlák 77 százalékát időben kiegyenlítik az arra kötelezettek. A behajthatatlan követelések aránya így felére esett, a követeléskezelőkhöz jutott ügyek 6 százaléka helyet mindössze 3 százalékánál nincs megtérülés – derült ki az EOS Csoport kutatásából.

Ez azt jelenti, hogy a követeléskezelőkhöz került ügyek 23 százalékával van probléma (teljesen behajthatatlan, vagy késedelmes ügyfél). A késedelmes ügyfelek jellemzően 17 nap alatt fizetik be az esedékes tartozást, míg ez egy évvel ezelőtt még 23 nap volt. A nemfizetés okai ugyanakkor nem sokat változtak, a leggyakoribbak továbbra is tartják magukat.

A nemfizetésnek 7 jellemző oka van:

  • Munkanélküliség (38 százalék)
  • Pénzügyi nehézségek (31 százalék)
  • Eladósodottság/fizetésképtelenség (26 százalék)
  • Hanyagság (24 százalék)
  • Gazdasági helyzet (21 százalék)
  • Szándékos mulasztás/csalás (13 százalék)
  • A szolgáltatással kapcsolatos panasz (10 százalék)

Egyre jobban kezelik a cégek a csalás típusú nemfizetést, azonban még mindig jellemző például hajléktalan nevére mobiltelefont vásárolni.

Ugyan egyre inkább fizetésképesek az ügyfelek, de láthatjuk, hogy a fejlett országokban is jelen van a követeléskezelés, így várhatóan ez megszűnni nem fog

– mondta el Thummerer Péter, az EOS Faktor és az EOS KSI ügyvezető igazgatója.

Milyen követelések jellemzőek Magyarországra?

Három fő terület jellemző jelenleg a követeléskezelőknél:

  • Közüzemi (többségében gázszámla tartozás, illetve áram, vízdíj stb.)
  • Telekommunikációs követelések (internet, telefon stb.)
  • Banki szolgáltatások, amelyek körében jellemző a lízing, a fogyasztási hitel, hitelkártya, illetve folyószámla-hitelek.

A devizahitelekkel kapcsolatos elszámolás a legmeghatározóbb a követeléskezelés során. A követeléskezelőknek ugyanis a bankokhoz hasonlóan el kell számolniuk az ügyfelekkel. Lényeges azonban, hogy a követeléskezelők jellemzően nem jelzáloghiteleket, hanem inkább szabad felhasználású kölcsönöket vettek át a bankoktól, százezer késedelmes, illetve lejárt tartozásból az EOS nagyjából kétezer követelést vásárolt meg.

Eddig ugyan nem volt jellemző a jelzáloghitelek követeléskezelőhöz kerülése, azonban a kilakoltatási moratórium megszűnésével ez is jellemző lehet.

Mi a helyzet a cégeknél?

A cégek fizetési határideje 31 nap, amely a kelet-európai átlag alatt található 5 nappal, ráadásul a tavalyi méréshez képest 6 nappal lett rövidebb a fizetési határidő. Ennek lényege, hogy a cégek működése gördülékenyebb lehet, és kevesebb, a cég működéséhez nélkülözhetetlen (kisebb összegű) átmeneti hitelre lesz szüksége.

Forrás: penzcentrum.hu