Így spórolhatsz több 10 millió forintot

Megfordulhat a trend: míg eddig inkább az agglomerációból a főváros irányába költözés volt jellemző, most az új CSOK-szabályok miatt többen dönthetnek úgy, hogy az “alvó településeken” vágnak bele építkezésbe. A telkek sok esetben akár több 10 millió forinttal olcsóbbak az agglomerációban, mint a fővárosban, ráadásul a kínálat is bővebbnek ígérkezik, mint Budapesten. Természetesen az agglomerációba költözésnél számolni kell a bejárás költségével is, de még ezt figyelembe véve is jelentős lehet a telekár-különbség miatti megtakarítás.

Jelentős ideig tartotta magát az agglomerációba költözés trendje, míg néhány éve egy visszaköltözési hullám indult el a főváros irányába. A CSOK változása, a bevezetett 10+10 millió forintos támogatási kategória, most újabb fordulatot hozhat az agglomeráció kontra Budapest “versenybe”. A jelentős állami támogatás kihasználásának egyik módja a házépítés az új lakás vásárlás mellett, amit új lakások hiányában bizonyára sokan választanak majd. Ehhez azonban telekre lesz szükségük. Budapesten azonban a telkek elég drágák, és számos területen csak korlátozottan állnak rendelkezésre, míg az agglomerációs településen sokkal alacsonyabb áron lehet vásárolni.

Így spórolhatsz több 10 millió forintot

Budapesten elsősorban a külsőbb kerületekben találhatók eladó telkek, de jelentős az árkülönbség a fővároson belül is. A pesti kerületekben jóval olcsóbban vásárolhatnak a CSOK-ra pályázók, a XVIII. kerületben például az Otthontérkép adatai szerint 27 ezer forint körül kérnek az eladók a hirdetésekben. De alacsonyabbak az árak a XVII. és a XVI. kerületekben is. A belvároshoz közelebbi, és egyébként is felkapottabb helyszínnek számító XIV. kerületben azonban már 58 ezer forintos négyzetméterárakat lehet találni a hirdetésekben, és a III. kerület esetében is átlépi a négyzetméterár az 50 ezer forintot.

Így spórolhatsz több 10 millió forintot

Ezzel szemben az agglomerációs települések jóval alacsonyabb áraikkal komoly versenytársai lehetnek a fővárosnak a CSOK lázban telket kereső érdeklődők szemében. Még a drágának számító Budaörsön és Budakalászon is csak 33-35 ezer forintot kérnek négyzetméterenként a telkekért, míg az agglomerációban máshol már 12-14 ezer forint/nm is megszerezhető az építési telek.

A fenti számok azt jelentik, hogy egy 800 nm-es telek vásárláshoz Budapesten legalább 20 millió forinttal kell rendelkezni, de a drágább helyszíneken inkább 40 millió forint feletti összeggel kell kalkulálni. Vidéken ugyanekkora telek már 10 millió forintért is vásárolható egyes településeken, a fővárostól távolodva pedig a kisebb településeken ez alá is benézhet az ár. A drágább nyugati agglomeráció azonban – bár olcsóbb a szomszédos fővárosi kerületeknél – szintén magasabb anyagi terhet jelenthet a családoknak.

Mire érdemes még figyelni?

A fent bemutatott telekár különbségek valóban nagyon kecsegtetőek lehetnek sokak számára, ugyanakkor a családoknak számolni kell – fővárosi munkahely esetén – az ingázás anyagi és egyéb terheivel. Jelenleg az utazási költség a padlón van, a benzinár alacsony szintje miatt, de azért nem szabad elfelejteni, hogy nem is olyan régen még 400 forintnál is többe került egy liter üzemanyag. A jövőt illetően tehát fel kell készülne egy esetlegesen emelkedő költségpályára.

Így spórolhatsz több 10 millió forintot

A számítás feltételei:

313 Ft/l-es illetve 400 Ft/l benzinárral számolva, egy 20 munkanapos hónapot alapul véve számítottuk az utazási költséget. Ahol az autó fogyasztását 8l/100 km-nek feltételeztük, illetve az amortizációt a benzin költség 9 százalékában határoztuk meg.

Az ingázás költsége például Vác esetében még egy autós bejárással is több mint 40 ezer forint. Idővel pedig akár nem egy, hanem két autóra is szüksége lehet a családnak, ami további terhet jelenthet a költségvetésüknek. Az utazási költség különbséget egy 25 éves plusz hitel törlesztő részletének tekintve a Budapesttől való távolságtól függően a teher egy 1-6 millió forint összegű kölcsönnel ér fel egy autós bejárással számolva. A két autós megoldás természetesen duplázná az összeget.

De még ezeket az összegeket a telekárakhoz adva is az agglomerációs települések irányába billen a mérleg nyelve. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a lakásépítés melletti döntés előtt érdemes a befektetési szempontokat is mérlegelni. Házat építeni nagyjából hasonló áron lehet minden településen, az elkészült ingatlan értéke azonban később nem csak a telekár-különbözetből adódóan lehet kevesebb. Egy kevésbé felkapott helyszínen később a ház értéke jóval alacsonyabb lehet és nehezebben is lehet értékesíteni, mint egy felkapottabb helyszínen.

Ezt két tényező is táplálja, egyrészt a mostani támogatási struktúra felmaradása esetén egy már használt családi ház sokkal kevesebbet ér az újnál, mivel arra csak sokkal alacsonyabb támogatás igényelhető. Másrészt egy újabb trendforduló után (például az állami támogatás változása) ismét felerősödhet a fővárosba visszaköltözési hullám, ami tovább értéktelenítheti az agglomerációs ingatlanokat. Az esetleges visszaköltözésre azért érdemes gondolni, mert ha a most még meg nem született, vagy pár éves gyermekek nagyobbak lesznek, a logisztika könnyebb kivitelezése érdekében többen gondolkodhatnak el a visszaköltözésen, mint történt ez a múltban is. A bejárás ugyanis nem csak pénzügyileg kerül többe, de az időt is rá kell szánni.

10+10 millió

Ide kattintva egy helyen minden információ elérhető az új családi otthonteremtési kedvezményről. Választ adunk az egyéni esetekre, körüljárjuk a legfontosabb gyakorlati kérdéseket, segítünk kiigazodni az új CSOK feltételeiben.

Forrás: portfolio.hu