Március 27-én kezdődik a nyári időszámítás

Március 27-én Európa nagy részén – így Magyarországon is – megkezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hajnali 2-ről 3 órára állítják.

nyári időszámítás (angol rövidítése: DST) széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik.

Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre, októberben 3 órakor vissza kell állítani az órákat.

DaylightSaving-World-Subdivisions

A nyári időszámítás használata a Föld országaiban

██ van nyári időszámítás

██ jelenleg nincs, de régebben volt

██ nincs és nem is volt

Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Kritikusai szerint ezek az előnyök nem feltétlenül valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál.

A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette.

Az USA-ban a nyári időszámítás 20 év óta változatlan szabályai 2007-ben megváltoztak: az őszi időszakot 1 hónappal meghosszabbították. A módosítástól az energiafelhasználás további csökkenését várják. Ha ez nem következik be, visszaállnak a jelenlegi rendszerre. Az USA nyári időszámítási időszaka: március második vasárnapján (2007-ben március 11.), hajnali 2:00-kor kezdődött, és november első vasárnapján (2007-ben november 4.) hajnali 2:00-kor ért véget.

Jelölése: általában az addig használt időzóna utáni „ST” betűkkel történik, például Európában a téli CET helyett nyáron CEST van érvényben (az „ST” eredete: „summer time”, vagyis „nyári idő”).

Története

A nyári időszámítás ötlete nem új. Lényegében arról van szó, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához, ami nyáron hosszabb nappalokat okoz. A technikai civilizáció a 20. század elejéig eltért ettől a természetes rendtől, amihez a nyári időszámítást alkalmazó országok próbálnak visszatalálni. Az ókori római vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott.

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette. Írásában („Javaslat a világítás költségének csökkentésére”) a világításra használt gyertyákkal lehetett volna spórolni a nyári korábbi felkeléssel. A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta. Hudson a Wellington Philosophical Society-hoz („wellingtoni filozófiai társaság”) beküldött írásában kétórás óraátállítást javasolt (az ottani nyári időszak szerint októberben 2 órával előre, márciusban 2 órával vissza). Javaslatát 1898-ban egy cikkben is ismertette, és bár volt érdeklődés az ötlet iránt, nem vezették be.

időszámítás

MTI Fotó: Balázs Attila

Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza). Willett ötlete megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliaialsóházban. A törvényjavaslatot több ízben az angol parlament elé terjesztették, először 1909-ben tárgyalták, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.

A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette Nagy-Britannia, az Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.

második világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9. és 1945. szeptember 30. között, ezt „War Time”-nak nevezték). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával. Nagy-Britanniában ekkor ismerték fel a nyári időszámítás üzemanyag-megtakarításra vonatkozó hatását.

Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő (UTC+3) lett. Fehéroroszország és Ukrajna ugyanígy járt el.

Energiamegtakarítás Magyarországon

A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A MAVIR 2012-es közleménye szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot használ fel az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Hasznos vagy káros?

A nyári időszámítás 20. század elején történt bevezetése óra folyamatosan vita zajlik az eljárás kellően hasznos voltáról, illetve, hogy az előnyös vonások ellensúlyozzák-e a hátrányokat.

Előnyök

  • A legtöbb dolgozó ember, akik túlnyomó többsége nappali műszakban dolgozik, előnynek tartja, hogy délután tovább van világos, és a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban egy órával meghosszabbodik a hosszabb ideig tartó világosság miatt.
  • Csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma.
  • A családtagok hosszabb időt tudnak együtt eltölteni a szabadban, ez javítja a családon belüli kapcsolatokat, a szülő-gyermek viszonyt.
  • Ha a család több időt tölt a szabadban, otthon kevesebb áramot fogyaszt (feltéve, hogy olyankor a tévé, számítógép, hifi, légkondicionáló ki van kapcsolva).
  • A kevesebb mesterséges világítás miatt energiamegtakarítás jelentkezik országos szinten.
  • A turizmusból származó bevétel növekszik, mivel a turistáknak több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni.

Hátrányok

  • Az ellenzők egy része szerint az energiamegtakarítás nem jelentős.
  • Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása.
  • Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma megugrik.
  • Kényelmetlen, és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása évente kétszer.
  • Magyar Államvasutak jelenlegi gyakorlata szerint az őszi óraátállításkor a vonatok 1 órát vesztegelnek.
  • A szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek (ezt nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos).
  • Ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét.

Egészségügyi vonatkozások

Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma. (az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken). A tavasszal néhány napig (egyénenként változó) reggelente az a jellemző, hogy a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint is alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek. Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel:

  • Alvászavarok
  • Fáradtság
  • Depresszív hangulat
  • A szívfrekvencia ingadozása
  • A koncentrálóképesség csökkenése
  • Ingerültség
  • Étvágytalanság
  • Emésztési problémák

Tanácsok az átálláshoz

  • A szabadban végzett reggeli könnyű futás vagy gyors séta növeli a szerotonin előállítását az agyban, ami elősegíti a megváltozott külső ciklushoz való igazodást.
  • A reggeli sötétségben az erős mesterséges fény alkalmazása meggyorsítja a belső óra fényhez való szinkronizálását.
  • Az óraátállítást követő 10 napban legyünk különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és a balesetveszélyes otthoni elfoglaltságokat is kerüljük (például ablakmosás).

Érdekességek

  • Az USA területén 1945 és 1966 között széleskörű káoszt okozott a nyári időszámítás alkalmazása a vonatok, a távolsági buszok és a műsorszórás területén, mert az egyes államok szabadon választhattak, hogy alkalmazzák-e vagy nem a nyári időszámítást, és ha igen, milyen dátumtól kezdve. Az amerikai kongresszus 1966-ban vetett véget a zűrzavarnak, amikor a Uniform Time Act megnevezésű törvényben előírta, hogy a nyári időszámítás kezdete április utolsó vasárnapja, a vége pedig október utolsó vasárnapja. Ugyanakkor az egyes államoknak joguk van megszabni, hogy egyáltalán alkalmazzák-e a nyári időszámítást.
  • 1999 szeptemberében Ciszjordániában nyári időszámítás volt érvényben, míg Izraelben akkor álltak vissza a szokásos időzónára. Ciszjordániai terroristák időzített bombákat készítettek elő, amit Izraelben lévő társaiknak juttattak el. Ők azonban félreértették a bombákon beállított időt, így azok egy órával korábban robbantak fel, megölve három terroristát, a tervezett két busznyi áldozat helyett.
  • Az Egyesült Államokban Halloweenkor négyszer annyi az utakon a gyermekbalesetek száma, mint máskor, ezért november első vasárnapjáig kiterjesztették a nyári időszámítás időszakát. Az intézkedés nem volt annyira hatásos, mint lehetett volna, mivel sok gyermek megvárta a sötétedést, és akkor indultak az ilyenkor szokásos körútjukra.
  • Az AM rádióállomások jelei az éjszaka folyamán messzebbre terjednek, mint nappal. Emiatt napközben több rádióadó üzemelhet egymás közelében anélkül, hogy zavarnák egymást. Emiatt az Egyesült Államokban több száz állomás engedélye csak a nappali időszakra szól. A nyári időszámítás miatt ezek az állomások elveszítik a számukra legjövedelmezőbb időszakot, a reggeli munkába járás idejét, amikor az autóban ülők őket hallgatták. A veszteséget nem pótolja az esti adásidő.
  • Egy tanulmány szerint, amit az U.S. Law Enforcement Assistance Administration végzett, az Egyesült Államokban a bűncselekmények száma következetesen alacsonyabb a nyári időszámítás alatt, mint más hasonló időszakokban. Az adatok azt mutatták, hogy az erőszakos bűncselekmények 10-13 százalékkal csökkentek. Egyértelmű, hogy a legtöbb bűncselekmény elkövetésekor a sötétség fontos tényező (ilyen például az utcai rablótámadás), ezekből sokkal több esemény történik röviddel szürkület után.
  • Kaliforniában egy tizenéveseket szállító személyautó felborult az úton, megölve egyik utasát, többen pedig megsérültek. Az autó vezetője azzal védekezett, hogy az úttest locsolás miatt rendkívül síkos volt, ezért az autó megcsúszott. A környéken a locsolást végző, számítógéppel vezérelt berendezés az üzemeltető állítása szerint csak a végzetes baleset bekövetkezte után 15 perccel indult be. Valószínűsíthető azonban, hogy a locsolóberendezés az akkoriban érvényben lévő nyári időszámítás szerint egy órával korábban, vagyis a baleset előtt 45 perccel kapcsolt be, így ennyi idő alatt síkossá tehette az úttestet, ami a végzetes baleset bekövetkezéséhez vezetett.
  • Az 1973-as olajembargót követően az Egyesült Államok kongresszusa kiterjesztette a nyári időszámítás időtartamát a szokásos 6 hónap helyett 8 hónapra. Ebben az időszakban az amerikai Közlekedési Minisztérium (U.S. Department of Transportation) azt állapította meg, hogy mintegy 10 000 hordó olajnak megfelelő energia takarítható meg naponta, ami összesen 600 000 hordó olajnak felelt meg mindkét évben.

Forrás: mti.hu/wikipedia.org