Gyaloghíd a Vigadó tér és a Várkert Bazár között? Már sokszor felmerült az ötlet, hogy új összeköttetés épüljön a belvárosban a Duna felett. A lehetséges fővárosi fejlesztéseken kívül összegyűjtöttük azt is, hogy az elmúlt években milyen különleges hidak (kisforgalmú közúti, illetve gyalogos) épületek a világban és itthon, illetve milyen elképesztő projektek kivitelezése várható a következő években.
Pythonbrug: Amszterdam, Hollandia (2001)
A csatornák felett átívelő régi hidakról ismert város egyik modern alkotása a kígyót formázó fel-le lépcsőző építmény. Amszterdam északkeleti részén, a régi kikötők helyén felépült lakónegyed két szigetrészét köti össze, és azoknak, akik félnek, hogy beleesnek a vízbe, semmiképp sem ajánljuk, hogy átmenjen rajta.
Schanerloch híd: Dornbirn, Ausztria (2005)
Képek forrása: Marc Lins, designboom.com
Az ausztriai Voralrberg tartomány székhelyét egy Ebnit nevű faluval összekötő út része. A Marte.Marte építészstúdió tervei alapján készült betonhíd egy leegyszerűsített boltívet formáz. A híd anyaga és színe miatt összeforr a környező sziklákkal, mégis éles kontrasztban van a folyóparton található zöldfelülettel. Alig 220 ezer euróból (akkori árfolyamon kb. 55 millió forint) épült fel.
A béke hídja: Tbiliszi, Grúzia (2010)
Képek forrása: Gia Chkhatarashvili, designboom.com
A grúz főváros legmodernebb turistalátványosságát négy éve adták át. Az üvegtetővel fedett, tengeri állat formájú gyaloghíd az óvárost köti össze a város újabb részével. A hidat éjszakánként, Tbiliszi más látványosságaihoz hasonlóan több ezer LED égővel világítják ki. Mint egy 12,5 millió lariba (kb. 15,8 milliárd forint) került megépítése.
Tiszavirág híd: Szolnok, Magyarország (2011)
3 éve már Magyarországon is találunk modern gyaloghidat, mégpedig Szolnokon. A kerékpárúttal ellátott Tiszavirág híd formája a névadó rovart mintázza és a belvárosi Tiszai hajósok terét köti össze a tiszaligeti strand főbejáratával. Közép-Európa leghosszabb gyaloghídjának tervezője a Pont-TERV Zrt., az EU 1,5 milliárd forinttal támogatta az 5 milliárd forintos fejlesztést, mely a tágabb környezet megújulását is tartalmazta.
Gyaloghíd: Sölvesborg, Svédország (2012)
A dél-svédországi kisvárosban lévő gyalog- és biciklishíd Európa leghosszabbja ilyen építménye. Emellett arról is híres, hogy a Ljusarkitektur tervezői különleges LED lámpákkal látták el, amik különböző színekben világítják meg a hidat, a vadvilág megzavarása nélkül.
Hovenring biciklis körforgalom: Eindhoven, Hollandia (2012)
Képek forrása: designboom.com
A Hovenring egy több sávos kereszteződés felett “lebeg”, mintegy kör alakú hidat nyújtva a bicikliseknek, akik így gyorsan és biztonságosnak juthatnak keresztül a forgalmas csomóponton. A tervezéssel és kivitelezéssel megbízott IPV Delft építészetileg is igen érdekes dolgot hozott létre. A Hovenring középpontja egy 70 méter magas oszlop, amiről lelógva 24 acélkábel tartja a szerkezetet, minimálisra csökkentve így a szükséges földi tartóoszlopok mennyiségét. 6,3 millió euróért (akkori árfolyamon mintegy 1,8 milliárd forint) készült el.
Európa hídjai: Spijkenisse, Hollandia (2013)
Aki már alaposabban megnézte az euró bankjegyeket, láthatta, hogy mind a hét tartalmazza egy-egy híd képét. Ezek a hidak a bankjegyek tervezésekor még fiktívek voltak, pusztán különböző építészeti stílusokat akartak velük megjeleníteni az új pénzen. 2013-ban azonban egy holland tervező, Robin Stam tervei alapján életre keltek a hidak Rotterdam egyik elővárosában, pont olyan színben és formában, ahogy azt a bankókon láthatjuk. A projekt egy lakónegyed-fejlesztés keretében készült el és 1,3 millió euróba (kb. 390 millió forint), azaz 2600 darab 500 eurós bankjegybe került.
Horog-híd: Whangarei, Új-Zéland (2013)
Új-Zéland legészakibb városának legújabb hídja az angol Knight Architects cég munkája és úgy épült, hogy középső része felnyitható legyen. Ha pedig leengedik, akkor a közepe egy halászhorgot (vagy döntött J betűt) formál, ami a maori kultúra egyik fő szimbóluma. Átszámítva több mint 5 milliárd forintba került a híd kivitelezése.
„Kerthíd” a Temzén: London, Egyesült Királyság (2017)
A londoni közlekedési vállalat (TfL) a Temzén átívelő gyalogos közlekedést fejlesztő pályázatára adta be Thomas Heatherwick építész a „kerthíd” terveit. Az új híd a déli folyópart kulturális negyedét kötné össze London jogi központjával, egyedülálló kilátást biztosítva egy kellemes zöldfelületről. Az elsősorban magánfinanszírozásból épülő híd két pillére felett 30 méternyire szélesedne és közösségi kerteknek adna helyet. Megépítése 2017-re várható, költsége pedig 60-150 millió font (kb. 23 és 56 milliárd forint) között lehet.
Pont Jean-Jacques Bosc: Bordeaux, Franciaország (2018)
A Garonne folyó felett átívelő hatodik hídra kiírt nemzetközi tervezőpályázatot az OMA holland építészcég nyerte el és a tervek szerint 2018 készülnek el vele. Az új híd 44 méter széles lesz, így az autóknak, a villamosoknak és a bicikliseknek fenntartott sávok mellett rengeteg hely marad majd a gyalogosoknak és közösségi terek kialakítására.
O-híd: Salford, Egyesült Királyság
A Manchester elővárosában megépülő elliptikus híd különlegessége, hogy kinézete jelentősen változik nézőponttól függően. Oldalról nézve egy egyszerű függőhídnak néz ki, ha átmész rajta, akkor viszont az O alakú elem „beszippant”.
Budapesti ötletek
Középtávon több gyaloghíd is épülhet Budapesten a Fővárosi Közgyűlés által nemrégiben elfogadott Duna-tanulmány szerint – mondta Tarlós István főpolgármester 2013 májusában. Számos helyen született már terv új hidak építésére a fővárosban. Ezek közül a kevésbé turistacsalogató ötletek közé tartozik az Infopark – Millenniumi városközpont, az Albertfalva – Csepel vagy épp a Népsziget – Újpest összekötés. Ezek helyett azonban egy belvárosi híd megépülésére van a legnagyobb esély.
A Kossuth tér és a Batthyány tér között 1960-ig létezett a Kossuth híd, a pesti és a budai oldalon is emlékköveket állítottak az elbontott híd helyére. 1973-ban és 2003-ban pedig néhány napra pontonhidat építettek a két tér között, bár a gyors kapcsolatot jelenleg is biztosítja a 2-es metró, így ez a helyszín sem a legvalószínűbb.
Voltak elképzelések még a Bálna mellől induló, valamint a Margitszigetet Újlipótvárossal összekötő gyaloghídra is, de a legtöbbet hangoztatott ötlet szerint a Vigadó teret és a Várkert Bazárt kötnék össze. Ezáltal a Deák tér felől érkező gyalogos (elsősorban turista) forgalom továbbhaladhatna a rakparttól és elérhetné a legaktuálisabb budapesti látványosságot Budán, melyet többen kritizáltak szerencsétlen közlekedési kapcsolatai miatt.
Egészen vad elképzelések is kapcsolódnak ehhez a hídhoz. vannak, akik egy üvegalagútban vezetnék át a kisföldalattit a Duna fölött Pestről a Gellért-hegy belsejébe. Ha a reálisabb ötleteket nézzük csak és valamikor tényleg elkészül a főváros új gyaloghídja, az leginkább a fentebb említett londoni kerthídhoz hasonlítana. Kérdéseket vet fel azonban a megvalósíthatósággal kapcsolatban az, hogy bele kellene nyúlni a világörökségi védelmet élvező városképbe.
Forrás: portfolio.hu
