A 2020-as klímacsomag átlagosan 20%-os energiahatékonyság-javulást, a szén-dioxid-kibocsátás 20%-os csökkentését és 20%-os megújuló energia felhasználási arányt céloz az Európai Unió szintjén. Az InfoRádió energetikai magazinműsorában Magyarország vállalásai és a célszámok esetleges átalakítása mellett arról is szó esett, miért rajzolnak a német gyerekek piros helyett kék háztetőket.
Az Európai Unió klímavédelmi politikájáról és Magyarország vállalásairól beszélgetett az InfoRádió Energia Info című műsorában Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi kapcsolatért felelős elnökhelyettese és Horváth Attila Imre, az NFM klímapolitikáért felelős államtitkára.
Magyarország vállalása 10%-os energiahatékonysági javulás, a megújuló energia részaránya kapcsán 13%-os részarány elérést írt elő az Unió, mi azonban önként 14,65%-os részarányt tűztünk ki célul – mondta az államtitkár. – A CO2-kibocsátás kapcsán a mi esetünkben is a 20%-os csökkentés a cél, amely kapcsán jelentős eredményeket értünk el. Nyikos Attila hozzátette, a három cél elérése a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára is számos feladatot ad. – Hogy csak egyetlen példát említsek, fontos a távhőrendszerekhez való csatlakozás ösztönzése. Ismert, hogy energiahatékonysági szempontból ezek a rendszerek nagyon jók, és ha a szabályozás racionalizálásával sikerül népszerűbbé tenni, az eredmények biztosan hozzájárulnak majd a célszámok eléréséhez.
Felmerül azonban a kérdés, hogy a 2020-as klímacsomag vajon nem akadályozza-e az európai és hazai versenyképességet. – Magyarország támogatja az uniós törekvést, hogy aktívan részt vegyünk a globális klíma megóvásában, ugyanakkor elsősorban nemzeti érdekeit szeretné érvényesíteni – mondta Horváth Attila Imre. – Az utóbbi években nagyon jó eredményeket értünk el a globális cél elérése érdekében, ugyanakkor le kell vonni a tanulságokat, hiszen nem minden szempont váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Például a megújuló energia részarányának növelése talán nem volt kellően megfontolt, emiatt ugyanis egyes országokban torz energiamix jött létre, ami – például Bulgáriában – komoly gazdasági és politikai feszültségeket eredményezett. Magyarország számára fontos a versenyképes és megfizethető energia ár, ezért harcol a torz, feszültségeket generáló energiamixet okozó átgondolatlan energiapolitika ellen.
A MEKH elnökhelyettese hozzátette, a megújuló energia eltúlzott támogatása a piaci folyamatokat is felborította. – Ha ezen nem változtatunk, vagyis „nem állítjuk talpára a piramist”, akkor kárt okozunk a hazai szereplőknek és romlik a versenyképesség – folytatta Nyikos Attila. – Fontos hangsúlyozni, hogy a megújuló energiarendszer alulról felfelé építkezik. Eddig ahhoz szoktunk hozzá, hogy a nagy erőművek megtermelik a villamos áramot és a hőt, amit aztán leosztanak. A megújulók esetében azonban a rendszer megfordul. Nemrég láttam olyan gyerekrajzokat, amelyek egy németországi pályázatra érkeztek, és ezeken a háztető már nem piros, mint nálunk, hanem kék – a napelemek miatt. Ez is jelzi, hogy náluk a decentralizált energiatermelés, főként a napelemek mennyire elterjedtek.
Az energiahatékonysággal kapcsolatban Nyikos Attila hozzátette: hazánkban ez az a terület, ahol a legkisebb ráfordítással a legnagyobb energia-megtakarítást lehet elérni.
– Például egy idősebb családi háznál a padlásfödém megfelelő szigetelésével 30-40%-os fűtéshatékonyságot lehet elérni, ha pedig lecserélik a nyílászárókat és a kazánt is korszerűsítik, az energiára fordított kiadásokat nagyságrendileg lehet csökkenteni. És ha egyre többen korszerűsítik így az otthonukat, akkor az erőművek is kevesebbet termelnek majd, így a kibocsátott szén-dioxid is csökken.
Forrás: mekh.hu
Az InfoRádió magazinműsora az alábbi címekre kattintva meghallgatható:
