Benyújtotta ma az igazságügyi miniszter a parlamentnek az első devizahiteles csomagról szóló törvényjavaslatot, amely a Kúria által feltárt tisztességtelen feltételeket hivatott orvosolni, egyelőre az elszámolás pontos szabályozása nélkül.
Fontosabb részletek:
- Nemcsak a devizahitelesekre, hanem a forinthitelesekre is vonatkozik az egyoldalú szerződésmódosítások semmissége.
- A kedvezményesen végtörlesztőkre nem vonatkoznak a szabályok.
- Az árfolyamrés semmis, a hitelek újraszámolására 90 napjuk van a bankoknak, az elszámolás módját külön törvény rendezi majd.
- Az egyoldalú szerződésmódosítások (döntően kamatemelések) automatikusan semmisek, kivéve, ha a bankok ennek ellenkezőjét bizonyítják.
- A bankok a tisztességességet a Fővárosi Törvényszéken bizonyíthatják, szűk határidők és magas költségek mellett.
- Július 4-én, vagyis jövő pénteken szavaz a parlament a törvényről korábbi közlések szerint.
- Az elévülés kérdéséről nem szól a törvényjavaslat.
A végtörlesztők kihagyása jó hír a bankok számára, a forinthitelesek bevonása azonban gyakorlatilag lehetetlenné teszi a lehetséges pénzügyi hatások kiszámítását. Esetükben – a devizahitelekkel ellentétben – könnyen elképzelhető, hogy inkább a végrehajtott kamatcsökkentéseket kell a bankoknak visszavonniuk.
A törvény hatályát rögzítő paragrafusok közül az első rögtön egyértelműsíti, hogy a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitelek mellett a forinthitelekre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is vonatkozik a jogszabály. A forinthitelesek megsegítéséről először csak ma reggeli rádióinterjújában beszélt a miniszterelnök.
Ezt követően a törvény azt is egyértelműsíti, hogy a 2011 szeptemberétől 2012 februárjáig tartókedvezményes végtörlesztéssel hitelüktől megszabadulók kimaradnak a mostani mentőcsomagból. Ezt a lehetőséget egészen az utolsó pillanatig lebegtették a gazdaságpolitikusok.
Az árfolyamrés rendezése
A törvény rögzíti, hogy semmis az a kikötés, amely a finanszírozási összeg folyósítására vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként а folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli. Amint az várható volt, ezen árfolyamok helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni.
A bankoknak a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül kell átszámítaniuk a hiteleket az árfolyamrés nélküli állapot szerint. (A törvény a kihirdetését követő 8. napon, vagyis valamikor július közepén lép hatályba). Az elszámolásról egy külön törvény fog rendelkezni, ennek jogszerűségét pedig az MNB mint felügyelet ellenőrzi majd.
Egyoldalú szerződésmódosítások rendezése
A törvény szerint azt kell vélelmezni, hogy minden egyoldalú kamatemelést, költségemelést és díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés tisztességtelen, hiszen az nem felel meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság vagy a szimmetria elvének.
A bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy a feltétel tisztességes, az erre irányuló keresetnek 30 napon belül kell a Fővárosi Törvényszékhez beérkeznie (kizárólag ő az illetékes), ellenkező esetben a törvény által tisztességtelennek nyilvánított szerződéses feltétel semmis. A bankoknak azáltaluk alkalmazott összes általános szerződési feltételben (ÁSZF) szereplő kikötésről egy keresetlevélben kell bírósághoz fordulniuk. Az első fokú peres eljárás illetéke a bankok számára 1,5 millió forint, a fellebbezés illetéke 2,5 millió forint, a másodfokú döntés elleni felülvizsgálaté 3,5 millió forint (utóbbi esetben a Kúriáig juthat az ügy). A bíróság 30 napot kap a döntésre, a törvény őt is keményen kötelezi.
A perben az alperes a Magyar Állam, a jogi képviselet kötelező, a bíróság soron kívül jár el. Az ítélet kihirdetését legfeljebb 15 napra lehet elhalasztani. A bíróságnak az egyoldalú szerződésmódosításokra lehetőséget adó szerződéses feltételek tisztességességét kell csak megvizsgálnia. Ha nem állapítható meg a tisztességesség, az egyoldalú szerződésmódosítás automatikusan tisztességtelen. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban folyamatban lévő pereket a törvény leállítja, a végrehajtásokat felfüggeszti (a határidők megszakadnak).
1. A forinthitelek esetében is orvosolják az egyoldalú szerződésmódosításokat. Mivel a forinthitelek döntő része vagy törvényben korlátozott kamatozású (régi) támogatott hitel, vagy referenciakamatozású (új) hitel, feltételezzük, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások csak ezek kis részét érintik, így bevonásuk pénzügyi hatása mérsékelt. Ahol azonban történt egyoldalú szerződésmódosítás a forinthitelek esetében, ott nagyobb lehet annak esélye, hogy kamatcsökkenés történt, tehát a bank jár most jobban, és nem az ügyfél.
2. Jó hír a bankoknak, hogy a kedvezményesen végtörlesztő csaknem 170 ezer ügyfél számára nem jár vissza a jogtalanul alkalmazott árfolyamrés és kamatemelés, mondván, ők egyébként is kedvezményesen szabadultak meg a hitelüktől. Ezek a hitelek az elmúlt 5 évben lejárt vagy még élő (tehát érintett) devizahitelnek becsléseink szerint mintegy ötödét képviselik. A bankok teljes vesztesége így az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatt a korábban becsült 400 milliárd forint helyett 320 milliárd forint körül lehet, amennyiben minden vitatott pont tisztességtelennek minősül, és a (bizonytalan sorsú) forinthitelektől eltekintünk.
3. Világossá vált, hogy a bankok számára rendkívül szűk határidők lesznek a tisztességesség bizonyítására. A bankok által indított bírósági ügyek lezárultával derülhet csak ki, pontosan mekkora összegről kell elszámolniuk az ügyfeleik felé. A szabályozásnak köszönhetően azonban ősszel tiszta képet kaphatunk a bankszektor pontos veszteségeiről, mint ahogy arról is, a jogszerűtlenségek orvosolása után milyen (egyszeri vagy fokozatos) forintosítás révén vezetik ki a lakossági devizahiteleket Magyarországról.
Forrás: portfolio.hu
