Egyre több társasházi lakó panaszkodik az ún. lakáshotelek külföldi vendégeire. A lakások kereskedelmi szálláshelyként történő használata növekvő tendenciát mutat Magyarországon is. A hazánkba érkező külföldiek azonban nem mindig tartják be a közösségi együttélés szabályait, ami gyakran túllépi a házban élők tűrőképességének határait.
A Magyar Közös Képviselők Egyesülete átfogó jogalkotást szorgalmaz a kérdésben. Weisz Gábor Miklós honlapunknak elmondta, hogy megnőtt az egyesülethez forduló panaszosok száma az utóbbi időben. A szakmai vezető szerint a rendezetlen jogállás miatt a kereskedelmi tevékenységet folytató tulajdonosok semmilyen szállásadáshoz köthető szabálynak nem felelnek meg.
Illusztráció
Plusz költségeket ró a lakókra
Az elsősorban fiatalokból álló lakáshotel-felhasználók nem veszik figyelembe az alapvető együttélési szabályokat. Sajnos nem egyedi példa, hogy a szórakozásból „hazaérkezők” kárt okoznak az ingatlan bizonyos részein – mondta Weisz Gábor Miklós. Mivel nem kell senkitől elnézést kérniük, és mielőtt a kár megfizetésére kötelezhetnék őket, már úton vannak hazafelé, azaz mentesülnek a kártérítés alól. Ilyen esetekben a lakóközösségre hárul a helyreállítás költsége.
Elsősorban a megengedettnél hangosabb zajokra panaszkodnak a lakók, de gyakori, hogy zárat kell cserélni a bejárati kapunk, tönkre teszik a liftet, szemetelnek, vagy a lépcsőházat rongálják meg – sorolta a MaKKE szakmai vezetője. Előfordul az is, hogy egy-egy társasház a megnövekedett hulladékforgalom miatt kényszerül plusz kiadásokra, amelyet a tulajdonosok a közös költség terhére állnak.
Márciusban látott napvilágot az a fideszes törvényjavaslat, amely szerint a jövőben a természetes személyek legfeljebb három, tulajdonukban álló ingatlanban fogadhatnák legálisan a fizető vendégeket. A bérbe adott ingatlanoknál függetlenül a bérbe adott időtől és turisztikai hasznosítástól négyzetméterenként 1500 forintos általányadót kellene megfizetni.
A hirado.hu-nak nyilatkozott egy I. kerületi társasházi lakástulajdonos, aki elmondta, hosszú ideje okoz problémát a megoldatlan helyzet az ingatlan lakói között. Elmesélte, hogy az éjszakai hangoskodás mellett gyakran kell az időszakos vendégek miatt plusz költségért takaríttatni a házban, mert a részeg külföldiek az udvarra hánynak, vagy szétszórják a cigarettacsikkeket. Gyakran keltik fel éjjel az ott élőket, mert részegen elfelejtik, melyik lakásba kell bejutniuk és hagyják egész éjszakára égve a világítást. A panaszos lakó szerint az lakáshotel tulajdonosával soha nem találkoznak, így a kifogásokat csupán a közös képviselővel tudják megosztani. Előzetesen engedélyt tőlük senki nem kért.
Ellenőrizhetetlen vendégek
Újabban megjelent a félelem is, mint panasz ok a lakók között. Az Európában fokozódó migránshelyzet, valamint a brüsszeli és párizsi merényletek óta a lakók egyre több helyen félnek az ellenőrzés nélkül érkező vadidegenektől.
Illusztráció. Forrás: Shutterstock
Az airbnb-ző tulajdonosok ugyanis nem biztosítják a kötelező vendégregisztrációt, az internetes foglalásnál sem feltétlenül ellenőrizhető a személyazonosság. Ezen felül a rövidtávú bérlővel érkező egyéb személyek semmilyen regisztráción sem esnek át – magyarázta a szakember.
Weisz Gábor Miklós szerint a rendelkezésre álló eszköztár meglehetősen szegényes és kevés. Leginkább a szervezeti és működési szabályzatokban és a házirendben lehet előírni néhány kötelezettséget, de az előírások betartása ellenőrizhetetlen és nem kikényszeríthető.
Szigorításra van szükség
A MaKKE úgy véli, hogy a hazánkban növekvő vendég- és idegenforgalom kedvező gazdasági hatással van, ezért nem eltörölni, hanem szigorítani kellene a szabályozásán. Például előírni, hogy kötelező legyen a lakóközösség értesítése az érkezőkről – mondta a szakmai igazgató. Hozzátette, egyértelműsíteni kellene, hogy a tulajdonosé a felelősség károkozás esetén. De jó kezdeményezés lehetne a kamerarendszerek kiépítése is a társasházakban.
Sok helyen pattanásig feszült a helyzet, van ahol őrök és portaszolgálat felállítását tervezik a tulajdonosok.
A sharing economy nem új jelenség Magyarországon sem. Egy régi, a közösségekre épülő gazdasági forma XXI. századi újjáéledése, amely az internet széleskörű használatával vált elérhetővé.
Forrás: hirado.hu
