Milliós büntetést kaphat, aki így bliccel

Gyűlnek a fekete felhők az online szálláshely-szolgáltatók feje felett. Egy korábbi cikkünkből kiderült, hogy az ilyen módon közvetített ingatlanokban megszálló külföldiek sokszor a közösségi együttélés minimális szabályait sem tartják be, megnehezítve ezzel egyre több társasház lakójának életét. A másik komoly problémát a tiszta működtetés jelenti, hisz egy tanulmány szerint az Airbnb-szállásadók 70-80 százaléka nem fizet adót. A kormány ezért újraszabályozhatja a piacot, az adóhivatal pedig már korábban komoly ellenőrzést indított az adóelkerülés megfékezése érdekében. Az elmulasztott számlaadás miatt akár egymillió forintos bírságot is kiszabhat a NAV.

Sharing economy – halljuk manapság egyre többször, egyre több helyen. A megosztáson alapuló gazdaság az internet és az okostelefonok elterjedésével az élet újabb és újabb területeire férkőzik be, és kínál alternatívát az olyan mindennapi élethelyzetekre, minthogy miként jussunk el A pontból B-be a taxizásnál olcsóbban, vagy hogy hol szálljunk meg, ha külföldre utazunk, de az szállodák helyett csak egy szobát bérelnénk, jóval kevesebbért.

MTI/Balogh Zoltán

Az adóelkerülés melegágya

Az ilyen internetalapú szolgáltatások hasonló rendszerekre épülnek, így előnyeik és hátrányaik terén sincsenek lényeges különbségek közöttük. Előbbiek közé tartozik főleg a biztonság, hisz kizárólag online lehet lebonyolítania a fizetést, az ebből adódó átláthatóság, illetve a kötelező értékelő rendszer, amely kiszűri az ügyeskedőket és szabályozza a piacot.

A szolgáltatások legnagyobb hátránya azonban, hogy a rendszernek nincs hatása arra, a használója lerója-e adókötelezettségét, éljen bárhol a világon, így nagyon sokan feketén működnek.

Egy Terézvárosban készült kutatás is megmutatta, hogy az Airbnb-szállásadók 70-80 százaléka, vagyis négy lakásból három – szándékosan vagy az ismeretek hiányában – nem fizet adót. Ez egyébként egybevág a nemzetközi felmérésekkel is. A tanulmányhoz felhasználták az önkormányzati nyilvántartásokat, az Airbnb oldalán elérhető adatokat és személyes interjúkat is készítettek – magyarázta a hirado.hu-nak az egyik kutató, Karakasné Morvay Klára, a Budapesti Gazdasági Egyetem adjunktusa.

Világosak a szabályok

Pedig e tekintetben a jogszabályok egyértelműen fogalmaznak, és nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is kiadott egy közleményt, hogy tisztázza az esetleges félreértéseket.

Ahogy a NAV írta: „online foglalási rendszeren – például az Airbnb-n vagy más hasonló rendszeren – keresztül akár egy vagy több szobát, akár egy teljes ingatlant szálláshelyként bérbeadó magánszemély a szolgáltatás üzletszerűségére tekintettel az áfatörvény alapján adóalanynak minősül, adószám kiváltására köteles és az általa nyújtott kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás tekintetében számlakibocsátási kötelezettség is terheli.”

A magánszemélyek a szálláshely-szolgáltatási tevékenységhez többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak. Legtöbben ezt nem egyéni vállalkozóként, hanem adószámos magánszemélyként folytatják.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra 18 százalékos adókulcs vonatkozik. Bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén az adóalany alanyi adómentességet választhat, ez esetben a szolgáltatás után nem kell áfát fizetnie.

A tevékenység személyi jövedelemadózása során egy – nem egyéni vállalkozóként adózó – magánszemély kétféle módon állapíthatja meg adókötelezettségét. Az egyik az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint történik, azon belül vagy tételes költségelszámolással, vagy pedig a 10 százalékos költséghányad módszerével megállapított jövedelemszámítási szabályokat alkalmazva. A másik lehetőség, hogy a tételes átalányadózást választja.

Az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint meghatározott jövedelmet 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli.

A tételes átalányadózás csak akkor választható, ha a magánszemély a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő ingatlanban folytatja. Az éves összege szobánként 32 ezer forint, ezen felül a tételes adó 20 százalékának megfelelő összegű egészségügyi hozzájárulást is be kell fizetni.

Ezen felül a helyi önkormányzat jogosult az idegenforgalmi adóra, a szállásdíj bevétel 4 százalékára. Ha pedig kivetettek szálláshely-szolgáltatás miatt különadót is, akkor az még négyzetméterenként 1500-2000 forintot évente.

Akár egymillió is lehet a büntetés

Az adóhivatal tavaly nyáron komoly ellenőrzésekbe kezdett az adóelkerülés felszámolása érdekében. Megkeresésünkre a NAV azt közölte, hogy az ellenőrzések alkalmával elsődlegesen a nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítését, valamint adott esetben a foglalkoztatás bejelentésének szabályszerűségét vizsgálják. Aki elmulasztja a szolgáltatás után kiállítani a nyugtát, vagy a számlát, akár 1 millió forint mulasztási bírsággal is számolhat.

Az adóhivatal, ha indokoltnak látja, utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatokat is elrendelhet a valós adókötelezettség megállapítása érdekében. Ebben az esetben a jövedelmét eltitkoló szállásadónak meg kell fizetnie az eltitkolt adót, illetve a szankcióit. Szándékos adóeltitkolás esetén az adóhiány 200 százalékát szabhatja ki adóbírságként a NAV, illetve késedelmi pótlékot számít fel, amelynek mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

Illusztráció – MTI/Mohai Balázs

Léphet a kormány

Országos szinten már körülbelül 10 ezer ingatlant adnak ki az Airbnb segítségével. Budapest a maga 7-8 ezer lakásával, házával kiemelkedik, és ezek adják a fővárosi kereskedelmi szálláshelyek nagyjából 5 százalékát, komoly konkurenciát jelentve az alacsonyabb besorolású szállodáknak – mondta Niklai Ákos.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke nem szeretné a tevékenységet betiltani, de szabályozást sürgetett a magánszállások ügyében.

A Magyar Időknek nyilatkozó kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos szerint rövidesen döntenek a szükséges lépésekről. Szatmáry Kristóf elmondta: a hamarosan a kormány elé kerülő jogszabály célja, hogy egyértelmű kereteket szabjon a magán- vagy turisztikai célú ingatlan-bérbeadások feketézéssel érintett piacán.

A jövő évtől így háromban maximalizálnák egy magánszemély számára a bérbe adható ingatlanok számát, és regisztrálniuk kell majd magukat az adóhivatalnál. Az eddigi terheket egységesítik, és az érintetteknek várhatóan négyzetméterenként 1500 forint átalányadót kell majd fizetniük évente. A Miniszterelnökség miniszteri biztosa szerint az adó mértéke kedvezőbb lesz a mostani körterheknél.

Kevés még a konkrétum 

A tervekkel kapcsolatban megkerestük Zara László adó- és Borsi László ingatlanszakértőt. Előbbi úgy vélte, mivel jelenleg többféle adózási forma közül választhatnak a szállásadók, és számos részlet nem derült még ki a várható változásokról, ezért nehéz megítélni, hogy a lépés könnyítést, vagy szigorítást jelent-e adózási szempontból.

Borsi László szerint a tervezett szabályozás részben átalakítja majd a piacot, jelenleg ugyanis nem egyedi eset, hogy valaki 80-100 lakást is airbnb-zésre használ. „Ezek eltűnhetnek, bár a magyar embert ismerve minden megoldható és kijátszható” – fogalmazott. Az adózás azonban vélhetően kevésbé lesz ilyen, ha a NAV megfelelően ellenőriz – húzta alá.

Mégsem változtatnak? 

Szatmáry Kristóf szerdai nyilatkozata után közleményt adott ki a nemzetgazdasági tárca is. Mint írták: „a lakáskiadásról szóló állítólagos adóelképzelésekről a sajtóban ma megjelent hírekre reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezi, hogy a kormány tegnap az adócsökkentés és otthonteremtés költségvetéséről tárgyalt. Semmilyen más, a sajtóban felhozott javaslat nem szerepelt a napirenden, ilyen irányú javaslatot a kabinet nem támogatott.”

Forrás: hirado.hu